Ugyebár itt volt a győztes idegen hadsereg, elűzött, megölt vagy foglyul ejtett minden karhatalmat, egyenruhást, csendőrt, rendőrt, katonát. Nem maradt rendfenntartó erő, csak a tájat elfoglaló győztesek. De azok zömében továbbmentek űzni a német meg magyar ellenséget. Kik maradtak? Hát ilyen-olyan túlélők. Vegyes erkölcsűek. Hirtelen az eddigi elnyomókból lettek az elnyomottak és fordítva. Nyilván feljelentgették egymást, átálltak hirtelen az ellenséghez, régi sérelmeik megtorlásának idejét elérkezettnek látták. Vannak jogos felelősségre vonások, meg vannak brutális túlkapások is. Elvárható-e a rabszolgától, hogy ha hirtelen felszabadul, gyakoroljon kegyet az eddigi rabtartóival szemben? Nincs felmentés, de mit szépítsük, a magyar földesurak és adminisztrációjuk évszázadok óta elnyomták, jogtalan nyomorban tartották a jobbágyokat, zselléreket, parasztságot. Mi lesz, ha hirtelen elűzik a földesurat? Hát a nép ordítva ráront a kastélyra, tör, zúz, fosztogat, és felgyújtja a kúriákat is. Lúdas Matyi kegyetlenül elveri Döbrögit, de az ispánt is, meg a poroszlókat is. Lúdas Matyi nemzeti hős vagy aberrált gyilkos? Az ötvenhatos tisztaszívű forradalmárok a téren a lábuknál fogva felkötik a kishivatalnokot, és minden dühükkel halálra rugdalják. Hát ugye nehéz valamit szólni, és meg pálcát törni is, az emlékezet szelektív, minden kor másra emlékezik vádlóan és felmentőleg. A történelem bosszúállások sorozata. Az izraeliek leverik jogos sérelmeiket a palesztinokon, az arabok meg leverik a jogos sérelmeiket a zsidókon. Aztán ki-ki mit akar ebből meghallani vagy mit nem? Itt ugyebár a frissen kommunistává és karhatalommá vált helyiek meggyötörtek és meggyilkoltak jegyzőt, járásbírót, irodatisztet családapákat, dolgozó embereket, az adott törvény szolgáit, a hatalom kiszolgálóit. Látogasd meg az ilyen emlékműveket és törj pálcát azok felett, akik felett akarsz. Vagy senki fölött, vagy mindenki fölött. A Homo Sapiens megöli, majd gyászolja önmagát.