Fiktív ősünk

Ne tagadjuk, Attilának divatja van, a hun-magyar rokonság egy állandóan terítéken lévő téma Magyarországon, valami népnemzeti vágy, hogy nagy, erős, híres, könyörtelen rablót válasszunk rokonunknak, aki a fél világot kaszabolta, és akkor a magyar kalaposinas majd emeltebb fővel megy az utcán, hogy ő mekkora nagy ász. Szóval Attilák (vagy Atillák) egyre-másra tűnnek fel falvainkban, sok helyen egyenesen királyként megnevezve, bár ő erről valószínűleg nem sokat tudott. De hát miért is ne lehetnénk rokonok, lovas nomádok hordái,, bandái dúlták fél Ázsiát, egymást is, aztán egymást kiszaporodva,. egymás elől menekülve, sokszor kényszerből költözve, ahogy most is annyi más népnek a szemére vetjük, hogy miért nem marad otthon? Hát jöttek, hunok is, magyarok is, eltérő időben, de ugyanabból az okból, valószínűleg. Nos, ha a világverőt zászlónk hegyére tűzzük, akkor tessék, itt van, többek között itt is áll és néz Maglódon. Ezek a kiemelt emlékpontok, mint Attila, Árpád, Petőfi szülei elég messze vannak egymástól, de legalább közben megismered a települést. Attila szobra nem is olyan régi, 2017-ben avatták, azóta marják az idők. Szépen nyírott bajusza és szakálla van, vállán párduc teteme, az oszlop túloldalán meg szárnyas sárkánykígyó tekereg, ő is hős meg jelkép.