Csodarabbinál

Amikor az ortodox zsinagóga kapcsán megtudtam, hogy ugyanez az úr felügyeli, azaz rendelkezik a kulccsal az ortodox temetővel kapcsolatban is, azonnal rácsaptam a lehetőségre. Nem kellett sokáig kérlelni, amerikaiak aznap nem jöttek, én voltam a fővendég, bár szezonon kívül, de aznap rólam is szólt a bemutatható világ. Messze a városon kívül van a nevezett hely, felajánlottam, hogy üljön a kocsimba, szívesen kiviszem én is, de azt mondta, hogy senkinek a kocsijába nem ül, nem bízik senkiben, csak saját magában, így hát követtem az autóját. Kigurultunk a pusztába, kerítés, nagy fémkapu, és akkor ott megtalálhattuk Vorhand Mózes főrabbi sírját. Hogy csodarabbi vagy sem, ennek nem igazán tudom, hogy mik a kritériumai, de így is emlegetik. ha már külön kis házat kap a sírja az egész családjával együtt, akkor leginkább az. Főleg miatta jönnek Magyarországra az amerikai ortodox zsidók. A főrabbi sírjának házában egy nagyobb sír az övé, 1944-ben hozták ide eltemetni, még a zsidók deportálása előtt, a kisebb sír a felesége, a legkisseb sír pedig értelemszerűen egy kisgyerek. A sírok előtt, a hagyomány alapján, papírlapok vannak elhelyezve, ezekre írják az idezarándokolók a kívánságaikat. Egyébként Makón négy zsidó temető is van, az egyik neológ ezzel a temetővel határos, oda átjárható, meg is néztem, kissé elvadultabb, kevésbé gondozott benyomást kelt.