Makó költője

Nem véletlenül viseli a városi múzeum is József Attila nevét, meg őrzi a vele kapcsolatos anyagot is, szóval ő szervesen része a város történelmének, vagyis az ő személyes történetének szerves része ez a város, tudjuk, ide járt gimnáziumba, itt írta első ismert verseit is. Ez a szobor is vándorszobor, ahogy oly sok más szobor is, először a főtéren állt, aztán átcipelték ide, a gimnázium elé. Nekem olyan munkásmozgalmi hős inkább ránézésre, vagy lehet viharsarki keményparaszt is, messziről az jutott eszembe róla, hogy Szergej belép a szemináriumra és felolvas. De közelebbről már azért József Attila, a mindig zord tekintetű, nyughatatlan szív, az élet által örök üldözött zseni, de hát ezzel együtt lágy- és lángszavú költő is. Az ilyen költőket minden kor a magáénak érzi, bármilyen izmus, mert erős név és az életművében mindenhez lehet igazolást találni, ha keresünk. Persze Petőfi is így jár állandóan minden rezsimmel. Amúgy tényleg szeretem József Attilát, ezt a szobrot konkrétan nem annyira.