Az alapító

Éppen Martfűn vadásztam Gyurcsek Ferenc Dózsa szobrát, amikor belebotlottam ebbe a szoborba is, véletlenül. Na, de azért ez csak megálljt parancsol, mert hát rendkívül érdekes történet az övé. És ki tudja, hátha akad itt, aki nem ismeri, és akkor érdemes pár szóban összefoglalni. Szóval, egyszer volt, hol nem volt, igaz mese következik. Szóval, történt hajdanán, hogy Morvaországban egy viszonylag szegény cseh cipészcsaládban, akik évszázadok óta lábbeliket készítettek, született a következő generáció. Jan a testvérével megalapította azt a műhelyt, ami kezdetben 50 embernek adott munkát. Az első világháborúban már ők gyártották a Monarchia hadseregének az 50 ezer pár, hegymászásra is alkalmas csizmát. A cipőbirodalom nőtt, terebélyesedett, 1927-31 között a Baťa cégnek csak Csehszlovákiában már 1825, Németországban és Lengyelországban 60, Nagy-Britanniában, Dániában és az Egyesült Államokban 70 üzlete volt. 40 év alatt 33 várost, 53 gyárat, egy autópályát, 60 kilométer hosszú hajózható csatornát finanszírozott saját zsebéből a lentről feltörő, ám jó üzleti érzékkel rendelkező "csehszlovák" testvérpár. Míg kezdetben csak 50 embernek adtak munkát, addig 1963-ra már több 800 ezer ember kereste meg náluk a kenyérre valót. Gyárai működtek Szíriától Egyiptomon, Kongón és Irakon át egészen Haitiig és Peruig. És ő alapította Magyarországon Martfű városát is, a cipőgyárral egy tisztelgést megér ez a szobor és a mögötte álló ember, ha már annyi tömeggyilkos király és hadvezér szobra előtt is tisztelegni kell.