Újra a régi fényében

Mivel azt a hírt kaptam, hogy a régi szakács újra az étteremben alkot, újra mertünk próbálkozni.
Nos, lehet benne valami. A Jókai bableves újra a régi sűrűségében tetszelgett, a sztrapacska friss, finom, a rántott tonhalhoz a krumplipüré nem grízes-vizes valami, hanem tényleg jó püré. És ami a heppem a tartár mártás nem híg sós tejföl, hanem valóban látott tojás sárgáját is, sűrű, édes.

Ami érdekes volt, hogy hát gyakorlatilag hatan sem voltunk az egész nagy étteremben, és a sok pincér között valahol elvesztünk. Elég nehezen vettek észre, és lassan jött ki a rendelés is. Bealudtak a nagy tétlenségben?