Miért New Orleans?

A főleg rántottszelet variációkból álló ételkínálatnak nem tudom mi köze van New Orleans-hoz, de elég jól el vannak készítve a viszonylag nem magas árakért. Én a házi hasábbburgonyát nem pirítanám annyira sötétre, de lehet, hogy van aki éppen úgy szereti. A belső kialakítás kellemes, az tényleg "amerikás", bár kicsit szűk a tér.
A felszolgálók készségesek, bár nem tudom, hogy manapság hol tanulják a szakmát (kell-e ehhez még szakmai végzettség?), de egy pincér még az "átkosban" sem tett volna olyat, hogy a szemben ülő (ráadásul hölgy) vendégnek a kezébe nyújtja át az asztal felett a rendelt fogást. Tudtommal, még az is szabály volt egyszer, hogy a vendég melyik oldala felől kell "betálalni". De persze ez nem a Gundel, ide nem gasztronómiai élményért jöttünk már több alkalommal is, hanem bekapni egy rántott szeletet, ha a városban járva megéheztünk.
A fizetéskor aztalra tett doboz nekem kényelmetlenséget okozott, mert csak nagy címletem volt, amiből bőven vissza kellett volna adni, de a pincér ugyebár nem jön érte, amíg el nem indulok kifele. Végül a pultnál felváltva a pénzt, el tudtam helyezni benne a fogyasztás összegét és a borravalót.
Még két apró tipp: 1. van olyan asztal, ami billeg, meg kéne oldani, hogy ne billegjen (mi szalvétát nyomtunk a lába alá, mert zavart). 2. Az asztalokon lévő mécsest a pincér meggyújthatná kérés nélkül is, ha leül valaki.