Érdekes

Átutazóban két napot töltöttünk Miskolctapolzán. Megérkezésünk estéjén vacsorázni indultunk de mivel a környékén nem vagyok ismerős, gyorsan rákerestem az ittjartam.hu oldalra, hogy hova érdemes menni. A jó vélemények alapján tértünk be a Kis Anna Halászkertbe. Mivel az 5 órás autóút után már nem kellett aznap kocsiba ülnöm, gondoltam a jó vacsorát egy 2 cent jófajta pálinkával indítom. A pincér azt ajánlotta, hogy kóstoljam meg a meggypálinkát, nagyon tudja ajánlani. Rendben, mondtam, de a pálinka soha sem érkezett meg, egyszerűen elfelejtette, pedig csak mi voltunk a vendéglőben. Hogy biztosan ne nyúljak mellé, a napi ajánlatról választottam ételeket, gondoltam az mai, friss, stb. A leves hideg ságadinnyeleves volt, aminek csak egy baja volt, hogy nem volt sárgadinnye íze. Hogy kizárjam az én kukacoskodó finnyás izlésemet, nem mondtam semmit, csak egyszerűen áttoltam a tányért a feleségemnek és csak annyit mondtam kóstold meg. Mire ő: "ennek nincs sárgadinnye íze " Akkor nem csak bennem van a hiba. A leves fehér színű volt benne kicsapódott tejszín, vagy tejföl, amibe sárgadinnye volt beleszeletelve, de magának a lének csak cukoríze volt. A második fogás kacsamáj volt roston, a mellé öntött aszaltszilvamártás nekem nagyon édes és nagyon fahéjas volt. A desszert gundelpalacsinta, na ennél a fogásnál majdnem szó szerint kitört a fogam, ugyanis a diós töltelékben volt egy nagy dióhéj darab amire gyanútlanul ráharaptam. Hangsúlyozom, hogy csak egyszer jártam itt, lehet, hogy rossz napot fogtam ki, de ezen alkalom alapján én nem leszek viszzatérő vendég.