valami ilyent kérdezett, hogy valamiben segíthet? Én meg buta arccal mondtam, hogy persze, remélem, hogy tud segíteni, mert valami helyet keresek vacsorázni. . . ó, hát azt lehet. Akkor jó. Üljek bárhová, ahová tetszik. Azt hiszem, csak a barátai foglaltak el egy fél asztalt, valamit játszottak talán telefonnal, de evő-ivó vendég nem akadt péntek este. Leültem egy asztalfőre, ha már. Előkaptam a telefont, az ittjartam. hu-n jó referenciái vannak a helynek, hát, biztos, hogy jó helyre jöttem! Nem fukarkodtam tehát, legyen hátszín, gombákkal! Közben baracklevet iddogáltam. Valami fura íze meg szaga volt, pedig pont az üvegből lett kibontva, kiöntve. . . szaglásztam a poharat. . . de azért megittam. Nem nagyon kellett várni a vacsorára sem, jött az is szépen! Fogalmazzunk úgy, hogy közepesen finom. Valahogy nem lett eltalálva. A tál összeállítása ezősen emlékeztetett egy gyros-tálra, a krumpli meg a saláta hajszálra olyan volt, talán a gombás öntet volt az nyilvánvaló különbség. Csak ez a többszörösége került. A nagyrészét azért megettem. Közben kissé igénytelen zene szólt a nagy fali TV-ből, a terem díszítése eléggé sokféle, az ízlésestől az eklektikusig, de számtalan apró, kedves, szerethető ötlet van benne, valaki lelkileg jól gondozza ezt a helyet. Kívánjunk neki még sok vendéget.