Középkori gesztenyések

A tanösvény a nagymarosi révnél indul, a Halassal szemben található az első tábla. A tanösvény kellemes sétával mintegy 3 órás körtúrává alakítható (7 km). Meredek kaptatóval kezdődik a településről kifelé haladva a Fehérhegyen, jól jöhet a túrabot. A túra nagy része erdős területen került kiépítésre.
A lépcsősor végén egy csapat cicával találkoztam, egy kisebb csoport/család egy remek kilátópontnál fészkelt le.
Növénytani különlegességként tartják számon a nagymarosi szelídgesztenyést. Károly Róbert és Mátyás király korában Visegrád királyi tartózkodó hely volt ez a terület. A szelídgesztenyést Károly Róbert idejében itáliai mintára, parkszerűen, sétányokkal, árnyas pihenőkkel ellátva telepítették. A marosi gesztenye keresett árucikk volt. Az öreg szelídgesztenyések állapota folyamatosan romlik, a tanösvény útvonala mentén is látni a pusztuló fákat. A hagyományos gazdálkodás megszűnése és a beépített területek növekedése mellett egy kéregrák nevű betegség is veszélyezteti a gesztenyéseket.
A szelídgesztenyések ma 18 kisebb nagyobb foltban helyezkednek el a településen és a környéken. Klassz kilátópontok vannak útközben, a komoly túrázók szerint a Kisoroszi Szigetcsúcsra nyílik az egyik legszebb panoráma.
Esős időben nem ajánlom a túrát, mert nagyon csúszós lesz az ösvény.