Rájöttem, hogy én itt ettem.. és igaz, eldumáltam az időt, meg nem fotózgattam körbe a helyet, pedig lehetett volna, de az volt a helyzet, hogy éttermet kerestem, és a kihalt békési estében itt láttam fényt, meg élő embereket, meg kaptam információt. És még ennyi idő után is... a kislány nagyon...
Elmúlt már tán egy hét is, oszt elfelejtem az egészet, ha nem írom le... én nem vagyok olyan, mint Kim Jong Un tábornokai, hogy pici noteszekkel meg cerkával mászkáljak és mindent helyben lejegyzeteljek, egy-két hét alatt meg kimegy az élmény az ember fejéből, meg az íz a szájából is. Szóval ott...
Szóval, ez egy kissé kínos, hogy benzinkutakat értékelgetünk, mert ott kapni valami rágcsálni valót vagy kávét, de mit csináljunk, ez van. Úgy jutottam el ide, hogy a Panoráma étteremben ebédeltem, és ott direkt nem ittam kávét ebéd után, hogy akkor azt majd valahol máshol. És így jött szembe...