Valahol a Bakonyban

Csapát fogtunk valahol a Bakonyban, dél felé tartván, két faluban is felmerült, hogy déltájt ennénk valamit. Kup községben a Jónás vendéglő nem keltett jó benyomást, valami szakadt presszó volt inkább, ezért azután Noszlopot vettük inkább célba. Szarka Gyula a Ghymesből éppen jött ki a párjával, aztán régen láttam, meg mondtam is, hogy ha a Gyulának jó volt, akkor nekünk is biztos az. Hát tudd, hogy ez egy önkiszolgáló étterem, se több, se kevesebb, ne várj mást, de annak jó. Mondjuk az ételpult olyan közepesen volt bizalomgerjesztő, inkább kifogyóban voltak a dolgok, vendég meg már alig, háromféle levesből végül a marhagulyást választottam, aztán mellé valami rántott dolgot valami burgonyával, és, mivel velő is látszott, plusz még két rántott velőt is. Uborkával ettem mindezt. A lelombozó a körülményekben, hogy önkiszolgáló, egyszerre veszel meg mindent, így aztán ott a tálcádon a leves is, a második is egyszerre, mint a börtönben. Kis levest kértem csak csészével, közepesen élvezhető volt, a második fogás is elég visszafogott élmény, de mit is várjunk itt... hát például azt, hogy itt híresek a savanyúságok, volt is a pulton, kirakat belőlük, meg mintabiolt is van, és így azután a kapott kovászos uborka is rendkívül finom volt, verte ízben az összes többi tányért. meg hát olcsó is volt viszonylag más éttermekhez képest, itt ketten valami 8 és félezer forintból megebédeltünk.