Csodás atmoszféra, jó ételek, szélesítendő italválaszték

Készítenek bő olajban sütve füstölt harcsát (nem tévedés, sütve adják a füstölt harcsát, legalábbis erről tájékoztatott a pultos hölgy, de erről tanúskodnak a fogás facebook-fotói is), kárászt, keszeget, pisztrángot, süllőt, harcsát, hekket. Harcsát, fogast és lazacot roston is sütnek, ami vélhetően rostlapot jelent. (Addig berzenkedtem e kifejezés oximoron, azaz önellentmondó jellege ellen - hiszen valami fogalmilag vagy rost, vagy lap - amíg be nem rendeztem a konyhámat 2010 táján vendéglőknek szánt szakboltból s nem láttam a saját szememmel, hogy bizony ez a szakmai megnevezése a szóban forgó eszköznek.) Mindezeken kívül tartanak halburgert és házi pitét is.
Az italválasztékot lehetne szélesíteni minden tekintetben. A Hetedhét pincészet bükki fehér, rosé és vörösborát tartják, továbbá Carlsberg sört. Az itallap nem jelzi sem a bor, sem a sör, sem a pálinka gyártóját. Lehet, hogy ezzel is a retro életérzést akarták megidézni, azokat az időket elénk varázsolni, amikor a fogyasztók zömének mindegy volt, hogy milyen sört vagy bort iszik. Ez ma már nagyon nem mindegy, hiszen a főzde vagy a borász neve egyben minőségi védjegyként is funkcionál.
Az árak megfizethetőek, a halak tíz dekáját 790 és 1190 forint közötti összegért adják, a halászléből a fél literes adag 2490, a kicsi, három decis 1890 forintba kerül.
A kiszolgálás udvarias, de motiváltnak, szívélyesnek nem mondanám.
Rendeltünk halászlevet, amit harcsafilével kínálnak, a lé tiszai stílusú, jó ízű, a hal benne friss és jó tartású, nem túlfőzött. Ez a fogás más egységekben is ütötte a mércét.
Itt a harcsából készült haltepertő is remek volt, a budapesti egységben több évvel korábban előre lesütöttet kaptam, több óra is eltelhetett, míg a tányérra került, akárcsak a borfesztiválokon. (Ahol inkább menthető a helyzet, hiszen nagy tömeget kell gyorsan kiszolgálni.) A tepertőhöz illő kulimász egy majonézes csalamádéféle. A mártás továbbra sem kelti a házi majonéz benyomását, úgy vélem, késztermékből készült, de így is élvezhető volt. A kovászos kenyérnek mondott kenyér nem volt kovászos, de legalább frissen adták. De akkor sem elfogadható, hogy kovászosnak nevezzenek egy kommersz, festett kenyeret. A haltepertőre visszatérve: nekünk ezúttal szerencsénk volt, mert épp akkor sütötték le ezt a specialitást. Úgy vélem, célszerű lenne minden alkalommal, minden adagot frissen sütni.
Társam halfasírtot evett, amit jómagam is megkóstoltam, kifejezetten ízlett, füstölt harcsát is kevertek a kisütendő masszába. Mellé kovászos uborkát és édesburgonyát rendelt, ami nyilván mirelitáru volt, házilag elkészítve, megfelelően megsütve ezt az alapanyagot nem kóstoltam még élvezhető minőségben.
Mindegy egybevetve finomat ettünk kifejezetten kedvező áron, a felsorolt ételekre egy szörppel együtt kevesebb, mint 8000 forint fizettünk, ami ezidőtájt szinte hihetetlenül baráti díjszabás. A könnyen kijavítható apróbb hibákkal együtt a Keszegsütő olyan márkanév, mely az ország bármely pontján bevonz, s ahova mindig örömmel ülök be.