Akkor majd én

Nos, ha még nincs értékelés, akkor majd most én. Nem először látom a helyet, de annyira megfogja az embert, hogy sok év múlva is emlékszik rá. Először is arra, hogy a református templomok nem ilyenek. A buzogányos tornyok alatt általában dísztelenebb, puritánabb építmények, belső terek találhatók, talán ez az egyik legszembetűnőbb különbség. Ez meg nem. Abszolút klasszikus katolikus imaházra hajaz. Persze, a premontreiek építették, irdatlan messzeségben az időben, és meghökkentő módon a román és a gótikus stíluselemek keverednek benne. Bent, a főhajót a mellékhajótól elválasztó oszlopsor egyszer gótikus, egyszer meg román, felváltva... még a kapu is vegyes építészetileg, az egyik fele ilyen stílusban faragódott, a másik fele meg olyanban. Meghökkentően szép arányai vannak ennek a templomnak. Még ha nem értesz hozzá semmit műszakilag, építészetileg, akkor is látod, érzed. És meghökkentően szép történetek meg legendák is kerengnek az oszlopok között. Volt ez a templom felváltva muszlim és keresztény is, amikor a történelem ideért. Megtudjuk, merre van Mekka, a külső falakon meg most is olvasható arab (török) nyelvű feliratok vannak. De jól is van az, férjenek csak szépen meg egymással a világ különféle hitei. Egyet kérünk, ne bántsák egymást és minket sem. És akkor még sokáig fogunk gyönyörködni az ilyen mészkő-homokkő templomokban, ahol pelikán van a zászlón a szószéken, a falakon meg sárkány, medve, oroszlán stb. faragások is találhatók...