Zavarba ejtő hely

Olaszliszkán voltak terveim, hogy meg kellene nézni még ezt vagy azt, azután a Holokauszt emlékműnél tanácstalankodtam, hogy mitévő legyek, közel a központhoz, egy bezárt kerítés mögött, hogy most mi legyen, kit és hol keressek... azután egy arrajáró roma anyuka pár poronttyal világosított fel, hogy hová van írva a telefonszám, meg is találtam, fel is hívtam a hölgyet, aki nem túl soká jött is. És aztán beszélgetni is kezdtünk. Ez most csak egy emlékmű, így, ahogy van, de nem is olyan régen zsinagóga volt, az ország/világ egyik leghíresebb zsinagógája, ugyanis Friedmann Herschele, a híres csodarabbi, aki a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes (akiről ott írtunk is) tanítványa volt, a haszidizmus megalkotója, Hersele pedig a lelkes kiterjesztője volt, és ő építtette ezt a zsinagógát az új irányzat központjának. A zsinagógák különféle módon szoktak elpusztulni, leégnek, lebombázzák őket, felrobbanták, elpusztítják a németek, bárkik, de ez nem így járt, ez túlélte a világháborút, szépen haldokolt, romlott és ment tönkre az idők során. A hölgy, akivel beszélgettünk, azt mondta, hogy ő kb. 1974-ben költözött ide, a településre, akkor még állt a zsinagóga, ő járt is benne. A végső romlása akkor kezdődött, amikor a szomszédba egy vagy több nemzetiségi család érkezett, khmm.. soktagú, na, akkor aztán felgyújtották a karzatot, a lépcsőket és ez a végső kegyelmedöfést adta a helynek. Egyébként Jancsó Miklósnak van egy háromrészes dokumentumfilmje, a Jelenlét 1965-ből, a Második jelenlét (1978) és a harmadik (1986), na, az körülbelül pont erről a helyről és helyzetről szól. Most már csak a hátsó fal az eredeti, jól láthatóan más, a tóraolvasó helyén van egy kis magaslat szimbolikusan, a nagy fal meg mesterséges emlékmű, beleékelt vasdarabok őrzik a hajdani családok emlékét, neveik mementóként néznek szemben a fallal. Szóval, sok-sok érdekes dolog van, amiért érdemes elindulni kirándulni, nézelődni.