Kaland felhangokkal

Voltam már párszor, de valahogy sohasem akkor, amikor nyitva volt. Tegnap arra vitt az út, persze, hogy bepróbálkoztam. Láttam, autó van a malom előtt, meg forog a malomkerék is, nahát, ez az én napom! Becsattogtam, az előttem lévő házaspár éppen menni készült, az ott lévő ember pedig mondta, hogy eddig lehet jönni, tovább nem... mármint a kerékig... igen de miért? Hát mert itt gyerekek voltak. De nekem mi dolgom van ezzel? Voltak, elmentek. De voltak és ő most fertőtlenít. De miért, beteg gyerekek voltak? Leprások, bélférgesek? Nem, csak gyerekek, de ő mindig fertőtlenít a gyerekek után. Ó, anyám... és az mennyi idő még? Hát még negyed óra. Jó, addig elténfergek itt. Addig tapostam az udvart. Beszélgettünk. Aztán bementünk, ő maszkot tett az orrára, szájára, szagoljak be! Beszagoltak, tényleg erős fertőtlenítőszag volt. klór vagy ózon, csípős, szúrós. Kereszthuzat, aztán 5 perc múlva tényleg bemehettem a malomba. De a kiállítás fantasztikus! Tényleg! Ez az ember mindent ismer, mindent tud a malmokról, nem csak a vízimalmokról, de másokról is, ismeri az ország összes látnivaló malmát, tudja, melyik milyen, szóval ízig-vérig a szakmának él! A víz erejétől működő, zakatoló malom meg tényleg izgalmas belülről, ámulni való. Sokáig el lehet ott ácsorogni, figyelni az összegyűjtött érdekességeket. Honnan jöttem? Hát, Budapestről. Szodoma! - jelentette ki az ember, ők itt csak úgy hívják, hogy Szodoma... szörnyű hely. Na, a párja meg a Gomora! Az meg melyik? Hát a Debrecen! Ugyan miért? - döbbentem meg. A Budapest-Szodoma párhuzamon nem döbbentem meg ennyire. Hát mert ott a népek így... - mutatja a kezével. Hogy különböző népek összepréselve, összezárva. Na, szóval, így telt az idő, Közben a malom meg csak zakatolt tovább, a kerékről csorgott a víz... mindenképpen ajánlott program!