Továbbra is 3 pont

„Hét év után minden olyan más” – énekelte 1973-ban a Fonográf együttes. Persze más kontextusban.
A Paksi halászcsárda ugyanolyan volt, mint hét éve, itt mintha megállt volna az idő. Na jó, az árak változtak, de nem is lehet elvárni, hogy miközben mindenki árat emel, s az alapanyagok ára is emelkedik, akkor ők most is a 2013-as árakon kínálják fogásaikat.
A választék hasonló mint akkor, az étlapon nem tűnt fel különösebb változás. Meglepő, hogy ahhoz képest, hogy halászcsárdában vagyunk, hány húsételt kínálnak. Szemeztünk is a kedvező áron (2000 ft) kínált pacalpörkölttel, de végül egy két személyes vegyes haltál mellett döntöttünk, mely korrekt volt, nem kiugró. Volt rajta harcsa roston (- az étlap szerint legalábbis, rostot persze nem látott, de hát ez gyakori probléma), pontyszelet rántva, süllőfilé Orly módra, hallal töltött palacsinta, mindehhez vegyes köretet és tartár mártást adtak. Ára tisztes, 7900 forint, ennyiért Budapest belvárosában is lehet enni, s nemcsak hétköznap délben. Tény, hogy bőséges volt az adag.
Marad a 3 pont.