Ezek közül az egyik értelemszerűen a különféle májakra épülő kompozíció volt, ami az étlap legkomplexebb fogásának tűnt. Név szerint „Libamáj terrine, kacsamájpaté, nyúlmájbonbon, harcsamáj, fokhagyma, rozmaringhomok, friss gyümölcsök”. Összességben izgalmas, élvezetes, fantáziadús fogás volt ez, de bevallom, többet vártunk, s nem mennyiségben. Ízre, állagra nem volt minden elem tökéletes, lehetne rajta még dolgozni. Szederrel és ribizlivel tálalták. Másik előételünk a „Tokhal teriyaki, tokhaltepertő, ánizskapor, levendulás lilahagyma” névre hallgatott. Szépen tálalt, ötleles, kreatív fogás volt ez is, az előbbinél jobban kivitelezve. A desszertfront itt is eléggé el van nagyolva, általános jelenség ez a Kárpát medencében, a séfek többsége nem uralja igazán a desszert témát. Itt csokis palacsintát adnak gyümölcsökkel, valamint varga bélest házi baracklekvárral és barackkal. Utóbbit kértük, tisztességes, visszafogott adag vargabélest kaptunk, ami semmi extra élményt nem nyújtott, az 1590 forintot messze eltúlzottnak éreztük, ennyiért az országban sokfelé desszertkölteményeket lehetett kapni 2020 októberében, beleértve a fővárost is. Az itallap érdekes és feltétlen figyelemre méltó. A hely alighanem a Homola pincészet tulajdona, így ennek megfelelően a birtok teljes spektruma kóstolható itt, ami a brut pezsgővel együtt nem kevesebb, mint 20 bort jelent. Emellett a Homonna pince boraiból kínálnak négy tételt, továbbá három csúcsminőségű magyar pezsgőt. A borokat és pezsgőket három kivétellel decire is kimérik. Az öt sör közül négy nagyipari, egy kézműves. A pálinkaválaszték igényes. Összességében megadom a helynek az 5 pontot, mert többet nyújt, mint a négy pontosok zöme, de azért megjegyzem, hogy nem volt ez egy tökéletes, vagy a tökélyt akárcsak súroló élmény.