A kihalt falu

Zsörk. Ez itt nem Pápateszér, ez Zsörk. Azaz volt, vagy annak a sírja. Emberlakói elhagyták, valahogy elnéptelenedett. Egy pusztuló kápolna áll az egyik végében, valaha a helyiek templomaként szolgált, ma már nem szolgál semmit. Azon gondolkodtam, hogy amikor az emberi lelkek végleg elmennek valahonnan, akkor Isten megy el először, vagy ő marad utoljára? Aztán valahogy megválaszolódott ez a kérdés is. Igaz, hogy a humanoidok nem lakják már, de szépen, fokozatosan visszaköltöztek az erdők-mezők növényei, állatai. Madarak raját zavartuk fel a hőségnek, szemrehányó cserregéssel vonultak tova, az út sarában őzek, vaddisznók nyomainak lenyomata őrződik átmenetileg, és a szétvert templomba ha bemész, a rovarok zsongása, millió és millió hang zsoltárja zeng egyre... Hát Isten itt van, ahol a teremtményei, az igazak, az őszinték visszatértek az álszentek és hamisak helyett., és most ők élik itt az életet. A falu fái most is dúsan termik a szilvát, almát, más gyümölcsöket. Az alkoholos erjedés illata leng a földre hullt termések halmain. Különleges élmény bolyongani egy kihalt faluban. Ha meglátogatnád, Pápateszér Pápa felé nyúló végénél van egy nyíl, mely oldalra, balra mutat. Zsörk 1500 méter. Ne hidd el, mert van az 2 és fél kilométer is, de annak a táblának higgy és vedd komolyan, amelyik azt írja, hogy az út autóval nem járható. Hacsak nem lánctalpassal jöttél éppen. Szép lelki élmény a pusztulás a nyárban gondolatokat ébreszt, ne hagyd ki!