Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Ki van táblázva, elég nagy parkolója van, lépcső vezet befelé. A teraszok ponyvával, műanyaggal fedettek, a kertben fűthető átlátszó kupola is van. De én azért beültem. Ez dél körül történt. Bent mindenkin van maszk, mindenki köszön is, jól is esett a figyelem. leültem a terem végébe. Aztán szállingóztak is még páran. Kis füzetke az étlap, átfutottam, egy meleg levesre vágytam, ez tyúkból készült, azután valami nagymama kedvence másodikra. Ez rántott csirkét takar. Szokatlanul sokat kellett várni az ételre. Valahogy nem értettem. A második ember voltam, aki ma ide belépett, de csak nagyon soká kaptam meg azt a bizonyos leveskét. Tegyük hozzá, hogy közben kaptam valami kis kajaváró falatkát, finom mustáros krém nagyon jó kenyérrel, de a kenyér icipici volt, az két harapás és azután várakozás tovább. Ilyenkor mindig kidobnak egy tálka krémet is? Közben sok tál, doboz került ki a konyhából, elvitelre. . . aha, szóval ez köti le a kapacitást. Megjött a leves, nagyon korrekt volt, érdekes, de egy cukorborsó nevű helyen puhábbnak hittem a borsót, de ez nem volt egészen az. De jólesett a leves. Kaphattam volna hozzá valami kis csípős anyagot is, de nem kaptam. Itt nem hozzák kérés nélkül. Később, elég sokára, a második fogásom is előkerült, eltöprengtem azon, hogy a nagyi is ilyen füvekkel szokta díszíteni otthon a rántott húst? Lehet, Az én nagyim pl. nem tudta ezt. Valahogy nem nagyon járt arra felém közben senki. Így például én fogtam magam és odacammogtam a pulthoz, hogy kérjek még egy tejfölös uborkasalátát is. Meg is kaptam, de nem volt belekeverve, csak rátéve egy kanál tejföl, meg még egy csipet csemegepaprikát is elbírt volna a savanyúság. . . de nem volt. Nem baj, azért jó volt még ez is. A gyári körtelé tett pontot az ebéd végére. Nem csalódtam, ebédeltem, nem is rosszat, nem is volt barátságtalan velem senki, és szereztem egy tapasztalatot is.