Baranyai limonádétúra I. - a nagy lehúzás

Pécsi kirándulásunk első estjén esett az eső. Mit lehet csinálni? Menjünk moziba! Mozi előtt együnk valamit! Nos a pláza kínálatából ezt választottuk. Sajnos.

Alapesetben az ember fia megfog egy tálcát. Esetünkben ez kölcsönös volt, a tálca is megfogott, mert ragadt. Miután sikerült leráznom magamról, fogtam egy műanyag tányért, amire szedhettem a választékból. Cigánypecsenye, gyros és töltött padlizsán került rá, mellé zöld és fekete olívát szedtem savanyúságnak. Feleségem is szedett valami ehetőnek látszó dolgot. A pénztárnál ért a meglepetés, mert mindennek 3500 Ft a kilója. A műanyag tányérnak, a magos olívának és a cigánypecsenyének is. Ez utóbbi ugyan fokhagymát nem látott, ellenben egy 10-15 dekás sült szalonnadarabot igen. Ketten együtt több, mint egy kiló ételt, és egyéb, előbb felsorolt dolgot választottunk.

Némi keresgélés után SEM találtunk tiszta asztalt. Az ételek elfogyasztása után megállapodtunk, hogy ide sem jövünk többet. Az egyetlen ehető étel a töltött padlizsán volt.

A legvégén rájöttünk a ragadós tálca okára is. Fogyasztás után az ember az eldobható világ alkatrészeit a kukába üríti, majd a tálcát a kuka fölötti, erre a célra kialakított helyre teszi, amit nyilván elmosogatnak. Alapesetben. Mert ekkor megjelent két [moderálva - a szerk.] személy, akik a tálcákat megfogták és szín szerint az "éttermekhez" visszavitték. Ugyan a mi tálcánkra ürítéskor némi olívalé és más nedv került, ez őket a legkevésbé sem zavarta. Visszavitték és legfelülre rakták a koszos tálcákat, azaz a következő áldozat - többek között - a mi trágyánkkal ellepett tálcát kapja. Gondolom ez mindenféle Hapci előírásnak megfelel.