Déli csúcsidőben semmiképpen!

A munkahelyemhez legközelebb eső olyan hely, ahol napi menü kapható. Ezért jellemzően a déli időszak visszatérő vendége voltam annak ellenére, hogy egy-egy kellemetlen élmény után napokig távolmaradtam az étteremtől. A menü színvonala mondhatni átlagos, semmi rendkívüli. Vizenyős leves zöldségekkel, rántott dolgok rizzsel, krumplipürével, időnként homokos a saláta.
Az ár szintén átlagos a környéken. Nem mondanám, hogy minőségében "belvárosi"- az Pécsen általában egészen más nívót jelent, még ha a szép padlóburkolat, az ötletes belsőépítészeti elemek és kellemes jazz-zene pillanatokra meg is vezetheti a belépőt.
Ami az ügyfélélmény-versenyben a mezőny végére sorolja ezt a vendéglátó egységet, az a kiszolgáló személyzet döbbenetes magatartása. A köszöntés elmarad, szemkontaktus nincs, bankkártyánkat elkérve a pénztáros a pult takarásában maga húzza le a fizetendő összeget. Ne várjuk, hogy a hölgy előbb kap, mint az úr, vagy hogy tányérunkat a megfelelő oldalról veszik el előlünk. A helyiség a tanulóként ott dolgozó pincéreknek kiabálva adott instrukcióktól hangos. Azonnal értesül mindenki, ha a terasz négyes asztalánál ülő férfi már a főételre vár.
A rendelések felvételében nagy az összevisszaság- elvitelre kapott menü dobozából gyakorta más fogás kerül elő, elénk kerül az a leves akkor is, ha kifejezetten jeleztük, hogy levest nem kérünk. Négy alkalommal rendeltem kávét- mire kiért az asztalomhoz, mindannyiszor kávépocsolyában és ázott szalvétán állt a kávés oldalú csésze. A vendégek össze-összenevetnek a jelenetek peremén. Egy ideig talán szórakoztató, mert a helyzet annyira képtelen; hosszútávon inkább elkeserítő. A déli menü népszerűségét valószínűleg a konkurencia zsúfoltsága és a sok környékbeli munkahely automatikusan hozza magával.
A borválaszték valóban széles. Hazavinni javaslom a megvásárolt nedűt.