Kissé becsapós

Hát van az úgy, hogy az ember szeret kirándulni, látni ezt-azt a hazából, aztán szoktam például kastélyokat is nézegetni, amíg lehet, míg el nem kótyavetyélik őket. Jó program az, jobb, mintha kocsmákban innád el a pénzed. Vannak például honlapok, amik ajánlgatni szoktak látogatható kastélyokat, kinéztem párat, például ránéztem erre az Orosdy kastélyra is, azt mondja a weblap, hogy gyere, várunk, gyere csak bátran! A másik weblap azt mondja, hogy ja, hát nyitva vagyunk 9-17 minden nap. Aha. Én meg odamentem. Hááát... nincs nyitva. A kapuban közölték, hogy jelenleg ukrán-magyar, azaz Kárpát-aljai roma családok lakják le éppen, nem lehet bemenni. (Jelzem az utóbbi időben az ország számos intézménye tele lett ukrán-magyar határon túli véreinkkel, jól is érzik magukat az ellátás során.) Szóval, jó lehet itt lakni, szép ez a kastély, meg egyszerűen gyönyörű körülötte az őszi erdő, kérdés, a lakók mit érzékelnek ebből? Festői szerpentin vezet fel az intézményhez, és hát más időben, amikor nem ilyen típusú megszállás alatt van a ház, akkor meg általában ifjúsági tábor, megiont máskor meg zarándokszállás. Bent már semmiféle kastélyjellege nincs, inkább tömegszállás fílingje van. Egyébként Kossuth titkárának a fia, Orosdy Fülöp nagykereskedő 1895-ben költözött otthonról haza, azaz Törökországból ide, és építtette ezt a kastélyt, ami számos változtatáson ment keresztül az idők során, de úgy néz ki, a közeljövőben megint fel lehet majd újítani.