Csali Csárda Pilisszentiván

A fatálakon pedig csak kóstoló falatkákat találtunk, azt is nagyítóval. A szörnyű az volt , hogy a kétszemélyes tálak tartalmát osztották el háromfelé, négy főnek. Kínos. Csak dadogtunk. A személyzet renkívül udvarias volt. Segítettek mindenben. Mi a konyhafőnököt hibáztatjuk. Neki kell tudnia, hogy egy négyfős tálon mekkora adatnak kell lennie. Bárcsak mindenki külön rendelt volna, kisebb esély lett volna a csalásra!

(kár volt)
Az italt relatíve gyorsan megkaptuk, most sikerült megjegyezni , az ételrendelésnél már elveszítette a fonalat a láthatóan a szakmához semmit nem értő felszolgáló. 40 perc várakozás után illedelmesen mosolyogva rákérdeztünk hogy esetleg nem felejtődött e el az ebédrendelésünk. Jött a felbőszült,odaszúrt válasz hogy nem tudok mit tenni, érkezési sorrendben kapják a vendégek az ételeket. Nekünk azért feltűnt hogy körülöttünk már mindenki lecserélődött azok is akik utánunk érkeztek. További 20 perc várakozás után egymás közt eldöntöttük hogy ha 10 percen belül nem érkezik az ételünk elhagyjuk az éttermet. Ekkor végre megkaptunk, négyen voltunk mindegyikünké épp hogy csak langyos volt, szinte hideg. A fizetésnél további probléma volt,itt is volt egy 15perces szünet a személyzet részéről ,ezért újra kértük a számlát mire egy másik felszolgáló erőteljesen , bunkó módon, beszólt az egyik hölgy tagunknak. Akinek számlára, blokkra van szüksége az előre jelezze, mert egy saját fogyasztás összesítő cetlin kívül, sem most sem az előző alkalommal semmit nem adtak .

Mindezt adagonként 3400 Ft-ért. Nagyon nem voltunk megelégedve. Vitt egy kis keserűséget az ünnepekbe. Nagyon meggondoljuk, hogy még egyszer vigyünk-e innen. Sajnálom, mert biztos helynek tartottuk.

! ! ! -életemben nem hallottam halászléről, melyhez húslevesbe való cérnametéltet tálaltak. És mire ideért a tészta, a halászlé is kihűlt. Azt gondolom, hogy egy halászcsárdának ez nagyon-nagy öngól. Senkinek sem ajánlom, ha halászlét szeretne.

Allergiára nyilván nem is gondolnak. A krokett helyett pürét hoztak, a panírozott ételek nagyon olajosak. A spárgaleves erősen sózott, a limonádé túl édes volt. A mandulás pisztráng kiváló volt, az étterem szép helyen van és rendezett. A pincérek flegmák és nem jártak el szakszerűen. Az életveszélyes rákolló miatt szóltam a fizetésnél a a főpincérnek, nem tudott róla, elnézést kért. Csalódás volt, nem először jártunk itt de többet nem jövünk. Utólag bánom, hogy a panaszkönyvbe nem írtam, fel kellett volna ajánlaniuk azonnal. Online nem látok rá lehetőséget.

A halászlé folyt a csésze oldalán, amiből a nadrágomra, a felső ruhámra is jutott. A borjú bécsi taplószárazra sütött, rántotthús volt. A szarvaspörköltet becsomagoltattuk a kutyának. A 2 db palacsinta nem frissen sütött, szintén kiszáradt volt. A pincér a tányért a levegőben adta át a vendégnek, hogy fogja meg. A számlán 4 korsó sör volt számolva, mi 2 korsót és 2 pohár sört ittunk. Keserű felháborodással hagytuk el vendéglőjüket, égve a külföldi vendégünk előtt, aki szótlanul kifizette a 20 EFt-os számlát. Nem először voltunk Önöknél, ezt a színvonal-romlást és a nem szakképzett kiszolgálást még nem tapasztaltuk, nem fogjuk a jó hírüket kelteni.

Hangulatos részen ültem le. Jólesett ott leülni. Az étlap ígéretes, májgombóc levest választottam. Meghökkentően hamar ki is hozták. Kérés nélkül kaptam hozzá erőspaprikát. kellett is hozzá, a lé nem volt elég karakteres, elfért benne a belekevert plusz íz. A gombócra semmi panasz! A másodiknak hagymás bélszínt eszeltem ki, egyből hoztak is hozzá megfelelő másik kést, megkérdeztek, hogy alig, közepes, vagy nagyon átsült legyen. vártam és elfogadható idő után készen is lett. Újabban mindig úgy járok, hogy egy kazal hagymát kapok a hagymás rostélyoshoz, bélszínhez, mert nagyon látványos, a vendég úgy érzi, hihetetlen mennyiséget kapott, és egy fél órát szabályosan ásni kell, hogy hozzájuss a húshoz meg a körethez. Petrezselymes burgonyát kértem, azt is alá kaptam. A hagyma könnyű, nem tudod úgy enni a boglyát, hogy le ne hulljon a színültig pakolt tányérról a terítőre. ilyenkor szégyenkezve körbenéz az ember, hogy na, biztos úgy eszem, mint egy disznó, de a hús vonzott, tehát nyeltem,, nyeltem a kereskedelmi mennyiségű hagymát. Azután a munka jutalma, hogy meglett a hús, is, és nagyon jó íze volt, de addig már majdnem jól is laktam. Még órák múlva is halott sülthagymák kiabáltak ki a gyomromból. De amivel lehetett, megbirkóztam a hús is enyém lett mind. Nyilván borzalmasan szomjas lesz az ember egy ilyen gyakorlat után, szóval egyből két üveg almalevet kértem a biztonság kedvéért. A kiszolgálásra, figyelmeségre nem lehet panasz, a számlában nincs benne a szervizdíj, hát kifejeztem külön a hálámat, ahogy tudtam utólag, és tulajdonképpen megelégedve és jóllakottam távoztam.

Még szerencse, hogy mindezek sem vették el a kedvünket a kellemes társaság miatt. No de ezért autózni több mint egy órát a fővárosból. Nagyon szomorú. . . . . . . . .

Nem azért megyek étterembe, hogy jóllakjak,hanem az élményért. Itt ebből semmit nem kaptam.