Kihagyhatatlan
![]()
2024. november 6.a párjával járt itt Egészen ritka élményben lesz része a látogatónak, ha lehetősége, ideje van elmenni még a napokban a budapesti Belváros egy szűköcske kis utcájában a Kincsem Palotába. A Realtanoda utca 12. szám alatt, az arany védőfóliával félig beburkolt kis palotácska, a tulajdonos és működtető KincsemKult jóvoltából, most nyilvános esemény keretében a nagyközönséget is várja látogatóként.
Az egyébként jobbára zártkörű rendezvényekre megnyitott épületben alig több mint két hétig a Római Magyar Akadémia egykori és kortárs ösztöndíjas művészeinek Mostan csodás álmok jönnek című, csoportos kiállítását lehet megtekinteni. Kiegészítve az ehhez a stílusirányzathoz kapcsolható más művészek képeivel is. De hogyan is került ide anno ez az olaszos, neoreneszánsz épület, amely a főváros egyik legszebb belvárosi palotája, és miért hívják Kincsem-palotának? A mindössze egyemeletes, mégis jelentékeny nagyságú házat Blaskovich Ernő építtette 1878-ban, aki a legendás Kincsem versenyló büszke és dúsgazdag tulajdonosa is volt. A palota nemcsak az építtető lakhelyeként, hanem reprezentációs célokra is szolgált: Pazar fogadások, lakomák helyszíne volt, melyeken nemcsak a magyar arisztokrácia, hanem európai királyi családok is részt vettek. Ehhez illően volt nagystílű az épület belső kialakítása, berendezése. Ami viszont adott esetben talán érthető, egy nagyvárosi palotánál mégis igencsak szokatlan: amikor Kincsem nem a pályán volt, a ház belső udvarán, a számára épített istállóban lakott, amely ma is látható. Hogy valójában mennyi időt töltött a nagyváros közepén a csodaló, azt persze nem tudhatjuk. Mindenesetre Nagy Géza szobrászművész élethű szobrával állítottak itt neki emléket. Az udvaron és a belső terekben pedig további remek állatszobrokat is láthatunk a művésztől. Szerencsére a háborús ostromot viszonylag épségben átvészelte a palota, megúszta az átalakításokat is. De azért az idő és az ide nem illő lakók, használók megtették a maguk romboló hatását. Ennek ellenére annyi szépséget őriz az épület a múltjából, hogy akár egyfajta időkapszulának is érezhetjük, amikor a termeiben elvarázsoltan bolyongunk. Foszladozó selyemtapéta a falon, megkopott tölgyfaparketta, a nagyságuk, súlyuk miatt ellophatatlannak bizonyult gyönyörű csillárok, hatalmas velencei tükrök a falakon, ezek és ilyesmik adják a gazdagság megkopott visszfényét. És akkor ebben a miliőben éles kontrasztként egyszer csak szembetalálkozik a látogató a modernizmus magyar festészetének kiváló alkotásaival. És nem is tudja hirtelen, mit csodáljon jobban, a környezetet vagy a képeket. Rendkívüli, ritka élmény lenne önmagában is egy lepusztultságában is szép, lakatlan épület megtekintése, a képzőművészeti tárlattal egyesítve pedig egészen különleges. (Ha lehetne, 10 pontra értékelném itt az élményt! ) És attól sem kell félni, hogy a lényegében üres épület jéghideg falai között megfagy a vendég, ugyanis a ház jól fűtött, a világítás a nézelődéshez megfelelő a festmények környezetében is. Ilyen szinten már megoldották a komfortosítást. Az igazi, nagy felújítást 2026-ban tervezik elindítani. Kialakítanak majd itt luxusapartmanokat is, de mert lesznek közösségi és rendezvényterek továbbra is, remélhetjük, hogy a nagyközönség számára is lesznek nyílt programok.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
![]()
2024. november 5.a párjával járt itt Ezzel a szlogennel hirdetik a debreceni Nagyerdei víztornyot, amely ugyan ma is működik eredeti funkciója szerint, ellátja a Klinikai tömböt ivóvízzel, de szórakoztató, szabadidő központ is egyben. A 42 méter magas épületet 1913-ban építették és 100 éves korában, egy évtizeddel ezelőtt újították fel.
A maga nemében kifejezetten szép, ma is szinte újnak látszó létesítmény a közönség számára kínált szolgáltatásai sokrétűek: 34 méter magasan lévő kilátó, művészeti galéria, mászófal, kávézó és bár, valamint rendezvényhelyszín várja a látogatókat egész évben. A 34 méteren lévő kilátószintig külső lépcsőn lehet feljutni, a mászófal pedig 10 méter magas, van tehát az erőkifejtésre lehetőség. A földszinten körbefutó bárban lehet előre erősíteni, utána pihegve italokat kortyolgatni. Mi egyik mászásra sem vállalkoztunk, sem a lépcsőn, sem a falon, csak megszomjaztunk a nagyerdei sétától, ezért tértünk be egy délelőttön. Kicsit sivár, kicsit koszosak a fotelek, de este, ami egy bár csúcsidőszaka, ezek nyilván nem látszanak a hangulatvilágításban. És ha már világítás, esténként nagyon szépen, váltakozó színekkel van kivilágítva a torony. Mi mindig megcsodáljuk. És a hétvégi bulik zenéje sem szokott a környék számára zavaró lenni, jó a zene és illedelmes időben befejezik. Összességében tehát a Nagyerdő fontos kulturális, szórakoztató intézménye lett egy működő víztorony. De talán nem minden korosztálynak.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyható
![]()
2024. november 3.a párjával járt itt. . . akkor már tényleg megérte megépíteni! De ezzel, főként a beruházás akkori költségének nagyságával itt és most nem izgatom a kedélyeket, a magamét sem.
Egy hete, amikor a Nagyerdőben sétálgattunk a hajdani debreceni focista férjemmel, úgy láttuk, hogy a szépen sárguló őszi lombok jótékonyan árnyalják a stadion böhöm nagy tömegét. És bizonyos szögekből nézve nem is néz ki rosszul. . .
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
![]()
2024. november 3.a párjával járt itt A Kilenclyukú híd nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa leghosszabb közúti kőhídja. Használatban lévő híd tehát, nemcsak látványosság! A forgalomnak 1833-ban átadott híd, ami akkoriban főként a pusztai állathajtást jelentette, szerkezetében az elmúlt közel 200 év nem okozott károsodást.
A világörökség részeként számon tartott építményen természetesen voltak felújítások, javítások az idők során, legutóbb 2021-ben. Most tehát, amikor egy héttel ezelőtt elmentünk a Dömötör-napi őszi Behajtási Ünnepre, teljesen rendben lévő hídon várhattuk, nézhettük az állatok behajtását. Ja, hogy helyenként már ismét lemállott róla a festék? Két évvel ezelőttről rendkívüli élmények emlékét őriztük az akkori Behajtási Ünnepről, most kicsit szerényebbnek láttuk a hídon való bevonulást. De amit láttunk, az most is elbűvölő volt: az állatok és a velük teljes összhangban együttműködő pusztai emberek harmóniája.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
![]()
2024. november 1.a párjával járt itt Sorra nyílnak a fénykiállítások több helyen is az országban. Mi az állatkertjük miatt általunk egyébként is kedvelt Nagyerdei Kultúrparkba mentünk el a Garden of Lights által ide fényvarázsolt Pinokkió kalandjait végigjárni. Bevallom, sosem olvastuk Carlo Collodi eredeti meséjét a kis fabáburól, de még csak a Disney-féle filmváltozatot sem láttuk.
Indulás előtt a neten próbáltunk alapismereteket szerezni a mesetörténetről, amiből kiderült, hogy az eredeti változat meglehetősen különös, helyenként mondhatni horrorisztikus elemekkel ijesztgeti olvasóit. Meglehetősen csekély felkészültséggel léptünk hát be a mesés fénykertbe, ami rögtön elvarázsolt, és fogva is tartott bennünket végig. De hogy pontosan mikor mi is történik a kis fabábu Pinokkióval, arra nem mindig jöttünk rá. Jó lett volna, ha az egyes pontokon kihelyeztek volna egy rövid összefoglaló leírást, hogy ott milyen meseelemmel találkozunk, hogyan halad a történet odáig, hogy valódi kisfiú legyen a marionett-figurából. De persze így is lelkesen bolyongtuk végig a káprázattá varázsolt kertet, jóval több fénydíszt megcsodálva, mint amire számítottunk. Ijesztgetés pedig nem volt a mesében, csak a már kihelyezett Halloween-díszek által. És olyan gazdag a fényvarázslat, hogy két órába telt a sötétben végigbolyongani a kiállítást. Ráadásként pedig, mivel mégiscsak egy állatkertben voltunk, megfigyelhettük, hogyan szunyókál már ilyenkor néhány állat és hogy az éjszaka aktívak mit csinálnak.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2024. október 31., csoporttal járt itt Aki szereti a szecessziós stílusú iparművészeti tárgyakat, annak feltétlenül el kell mennie egyszer a Ráth György-villába Budapesten, a Városligeti fasorban. Utána már nem kell, mert biztosan megy magától is újra. Elsőre ugyanis nem lehet mindent alaposan megnézni, emlékezetbe vésni a sok csodát.
És a bezárása miatt ideszorult Iparművészeti Múzeum munkatársai rendre olyan tartalmas programokkal jelentkeznek, hogy azokért is érdemes ellátogatni hozzájuk. Nemrégiben így teremtettem magamnak alkalmat a villa gyűjteményének megtekintésére, amikor a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében A művészi üveg változatos funkciói a szecesszióban címmel tartottak vezetett műtárgybemutatást. Mert imádom a szép üvegeket! Maga a villa szerényen húzódik meg a kerítés és a szépen gondozott kertecske mögött, külsejében nem is idézi a szecessziót: Az eklektikus villaépületet 1901-ben vásárolta meg Ráth György, amit a felújítás után ő és a felesége műtárgyakkal rendeztek be. Fontos megjegyezni róla, hogy nemcsak elismert műgyűjtő volt, hanem az Iparművészeti Múzeum (IM) első főigazgatója is. Ma az IM-hez tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteménye legszebb darabjait felvonultató, A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. De a berendezés, a tárgyak elrendezése nem múzeumi szokványokat követ, hanem mintha egy lakott villában járnánk. Ez talán az egyetlen apróság, amit hiányként fel tudok említeni, hogy bár egy nagypolgári lakásban sétálgat a látogató, mégis múzeumi tárgyakat lát, azokkal ismerkedik. Jó lenne, ha ehhez, mondjuk helyiségenként kapna egy tárgyismertetőt. De a vezetett programokon való részvétellel ezt is magas szinten lehet pótolni.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Átlagos
![]()
2024. október 24.a párjával járt itt Majd még jövünk a Black Cat Cafe-ba, hogy eldöntsük, hogy is állunk vele. Engem gyerekkori nosztalgia fűz a helyhez, hiszen itt volt a híres Tünde Cukrászda, és anno jó sok gesztenyepürét elpusztítottam itt. Akkor még megvolt valami a békebeli cukrászda-hangulatból. Most kicsit sivár laboratóriumi jelleg uralja a kávézót, főként a kiszolgáló pult részét.
Nekem nem volna kedvem hosszan ücsörögni, barátnői csevegést folytatni a Black Catben, hiába a próbálkozás fali képpel, színes fotelekkel. A sütik nagyon jól néznek ki a pultban, és nem is eltúlzottak az árak. Majd kipróbáljuk máskor. Most gyors uzsonnára tértünk be. Ettünk egy-egy szendvicset, rendben voltak. A kisüveges ásványvizek viszont, egy szénsavas, egy mentes, majdhogynem langyosak voltak, és senki nem is kérdezte előre, hogy hűtöttet szeretnénk vagy nem. . .
3Ételek / Italok
4Kiszolgálás
3Hangulat
4Ár / érték arány
4Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Átlagos
![]()
2024. október 24.a párjával járt itt Most októberben ünneplik Szolnokon a Magyarok Nagyasszonya templom, ismertebb nevén a Vártemplom római katolikus templom felszentelésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból egész programsorozatot szerveztek. Mi azért ma látogattunk el a templomba, mert egész napos szentségimádást tartottak, ilyenkor szabadabban körbe lehet nézni odabenn, és a ritkán megtekinthető oltári szentséget is kihelyezik az oltárra, azt is láthattuk.
Az épület kívül-belül fel lett újítva pár éve, így mindent tökéletes állapotban van. A templom külső megjelenése tiszta vonalakat alkalmazó klasszicista jegyeket mutat, míg belül a fontosabb elemek, a főoltár, a szószék, de a padok is empire stílusúak. Magyarországon ritkán találkozhatunk a napóleoni empire stílussal, amely a klasszicizmus egyfajta betetőzése, de érdekes módon az idén több helyen is láttuk kirándulásaink során. Most itt is. Igazán szépen illeszkedik a két közeli stílusvilág. Ami még sajátosnak mondható az egykori vár területén megépült templommal kapcsolatban, az a törekvés, hogy őrizzék az épület és a plébánia múltját. Számos emléktábla hívja fel a figyelmet fontos történésekre, szereplőkre, a 100 évvel ezelőtti felújítást adakozással segítő hívekre. A főoltárkép Pólya Iván, szolnoki születésű festőművész munkája, mely Szűz Máriát és a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyalt ábrázolja. Megemlítendők még a szobrok: A szentély egyik oldalsó kiöblösödésében Szent II. János Pál pápa szobra áll, amely erősen hasonlít Kovács Jenő szobrászművész Debrecenben és Miskolcon lévő szobrához, de itt nem sikerült megtudnunk, hogy ez is az ő alkotása-e. A templomban látható Szent István szobor gipszből, gyárilag készült alkotás, mely a többi gipszszoborral együtt az I. világháború után került a templomba. De kell, hogy legyen róla plasztikus ábrázolás, hiszen a szolnoki várplébániát Szent István király alapította. Az épület előtti tér is az első királyi uralkodónk nevét viseli, és ott igazi művészi alkotásként, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész megformálásában láthatjuk a királyt. De erről a műről majd legközelebb.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Gyenge
![]()
2024. október 8.a párjával járt itt Miután Dégen nagyszerű kávézóban pihenhettük ki a kastélytúra fáradalmait, finom kávéval és pici befőttes üvegben árult különleges jégkrémmel, hasonló élményre számítottunk Nádasdladányon is. A kastély honlapján ígérik is, hogy az épület romantikusan arisztokratikus hangulatát kívánják a kávézóban is megidézni a vendégek számára.
Egy szeletet és egy cseppet abból a miliőből, amely a kastély lakóit és vendégeit körülölelte. A környezet, ahol a vendégek leülhetnek, valóban elegáns, arisztokratikus étkező benyomását kelti, tökéletesen ideillő része a kastélynak. Mintha mi is a Nádasdyakkal együtt ülnénk. Csakhogy, csakhogy, ahol a kávét, sütit meg lehet venni, az a helyiség iskolai büfé szinten van kialakítva, és a kínálat is ilyen. A párom szerint a kapucsínó az alsóközéposztályba tartozott a minősége alapján. Én pedig elrettentem a sütiket látva a pultban, mert úgy néztek ki, mintha kisiskolás lányok készítették volna őket a süti-tanfolyam első óráján. Csalódás volt!
3Ételek / Italok
3Kiszolgálás
4Hangulat
3Ár / érték arány
4Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2024. október 7.a párjával járt itt Egy angol kastély Pannóniában. A legendák kastélya. Az örök szerelem háza. Egyike a kastélyprivatizálásban felkínáltaknak. Csak hogy néhányat említsek bevezetőül a Nádasdyak Nádasdladányon lévő kastélyára használatos tömör leírásoknak.
Amelyekhez még hozzá kell tennem, hogy a kastély, amelyet csak némi szerencsével lehet látogatni, olyan gyakran van elzárva a közönség elől filmforgatások miatt. Itt forgatták például a Drakula-sorozatot és A gyertyák csonkig égnek című magyar filmet Márai regényéből. Nyár elején nekünk sem sikerült filmforgatás miatt megnéznünk a kastélyt, nyár végén viszont kifogtunk egy nyitva tartó időszakot. Kár lett volna kihagyni. A Nádasdy család több évszázados múltra tekinthet vissza, mi viszont nem nagyon tudtunk róluk előzőleg semmit. Pedig hát azt olvasom, hogy a família jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. De hogy a közismertségükkel talán maguk sem voltak megelégedve, erre utal, hogy ezzel a különleges kastéllyal, annak berendezésével a nemzetség emlékezetét és dicsőségét is szolgálni kívánták. A mesébe illő, tornyos, kőcsipkés angol Tudor-stílusú, egyesek szerint skót jegyeket is mutató kastély építtetői az 1870-es években Nádasdy Ferenc, Komárom vármegye főispánja és felesége, Zichy Ilona voltak. Az asszony azonban nem érte meg a kastély elkészültét, fiatalon a kolerajárvány áldozata lett. A férj egyedül folytatta a nagy építkezést, nem nősült újra. Az épület berendezésekor szinte kultuszt teremtett felesége köré, több szobában is láthatjuk a rá emlékező festményeket, berendezési tárgyakat. De a gróf a Nádasdy családnak is meg kívánta teremteni a méltó emlékezetét, ezért kialakíttatta az ősök csarnokát, a legreprezentatívabb termet a kastélyban. Itt helyezték el az építtető házaspárén kívül a család jelesebb tagjainak portréját. A legdíszesebb ősgaléria, amely Magyarországon valaha készült. írja róla a családtörténeti magazin. Az ősök galériáján kívül számunkra a könyvtárszoba volt a legmegkapóbb, mert hiszen az is egyfajta galériája a múltnak. És milyen szép! A kastélyt felkeresők egyénileg is végigjárhatják az épületet, ehhez tájékoztató Visual Guide eszközt lehet bérelni. De mi inkább a vezetett csoporthoz csatlakoztunk, hogy minél jobban megismerkedhessünk a Nádasdyak egykori lakhelyével.
Milyennek találod ezt az értékelést?
289 értékelés / 29 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
