Kihagyhatatlan
2022. július 22.a párjával járt itt 55 A Damjanich-emlékmű minden bizonnyal Szolnok legismertebb közterületi szobrászati alkotása, látványos megjelenésénél és a Damjanich János szabadságharcos honvédtábornok iránti itteni mély, történelmi tiszteletnél fogva. Ez utóbbit igazolja, hogy anno hosszantartó közadakozásból jöhetett létre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségét megörökítő impozáns emlékmű.
Radnay Béla szobrász-tanár 1912-ben készült több alakos szoborkompozíciója az 1849. március 5-ei szolnoki csatának állít emléket, azt a jelenetet megformázva, amikor a tábornok vörös sipkásai élén bevonult Szolnokra. A diadalív felső részén a Kossuth Lajostól kapott katonai kitüntetés látható, amelyet Damjanich a Szolnokon aratott győzelemmel érdemelt ki. Szolnokot 1849. március 5-én Damjanich csapatai visszafoglalták, ezzel vette kezdetét a tavaszi hadjárat. A carrarai fehérmárványból készült négyalakos szoboremlékmű felállítása óta, vagyis éppen 110 éve változatlan helyen, elmozdítás, máshová költöztetés nélkül áll a Szolnoki Művésztelep szomszédságában, a Tisza és a Zagyva találkozásánál. Több mint egy századon át nagyszerű rálátás nyílott a szoborra, amióta azonban felépült 2020 májusa óta a használatba még nem vett Várkapu látogatóközpont, azóta Damjanich és emberei gazos háttérbe szorultak. A Várkapu és az emlékhely még meg sem épült, el nem készült kapcsolt részeinek átadása után nyilván a műemlékszobor környékét is méltóképpen felújítják majd.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2022. július 15.a párjával járt itt 55 Az idén 120 éves a Szolnoki Művésztelep, egyike a legrégebbi, folyamatosan működő művészi csoportosulásoknak Magyarországon. A város azonban már a művésztelep 1902-ben történt hivatalos megalapítása előtt ismert volt a festők körében, befogadott hosszabb-rövidebb időre a vidéki életet megörökítő alkotókat.
És Szolnok azóta is a Művésztelep támogatója, segítője. Ennek is köszönhető, hogy a történelem viharai ellenére ma is folyamatosan, magas kvalitással működik. Magának a Művésztelepnek azonban a szocializmus évtizedeiben és még egy ideig a rendszerváltás után is, nem volt a várossal, a város közönségével közvetlen, szoros kapcsolata, nem folyt bele szerves módon Szolnok és környéke kulturális közéletébe. Alapvetően megváltozott azonban ez a helyzet az új évezredben, a 2002-től megindult felújítások nyomán. Az eredeti fotók alapján, korhűen felújított központi épületben létrehozott kiállítótér, a Kert Galéria bemutatkozási lehetőséget biztosít a kolónia alkotói számára egyéni vagy csoportos kiállítások keretében, és ezzel bevonzza a képzőművészet iránt érdeklődő itt élőket. De a rendezetté tett őspark jellegű kertbe is szabad a bejárás egy kis romantikus sétára, pihenésre. Az újonnan megteremtett lehetőségekre építve pedig már évek óta lassan hagyománnyá és gyűjtőponttá váló olyan művészeti rendezvényeket szerveznek ide, amelyek nemcsak a szakmai, de a széles közönségnek is szólnak. Közben pedig rendszeres, hogy szakvezetéssel körbeviszik a telepen az érdeklődők csoportjait, bemutatva a közelmúlt fejlesztéseit, a szoboröntőt, a grafikai stúdiót, de egy-egy művész műtermébe is látogatást lehet tenni. Ott jártunkkor a Kert Galériában Pogány Gábor Benő műveit, a helyi szobrász 60. születésnapja alkalmából rendezett kiállítást lehetett megtekinteni. Feléledt, a várossal kibővülő kapcsolatokat teremtő, közéleti funkciókat vállaló hely lett tehát az elmúlt 20 évben a Tisza és a Zagyva folyók által körülölelt területen fekvő Művésztelep, amely egyben az egykori szolnoki vár helye is. A hajdani várat feltáró ásatási munkák még nem fejeződtek be, de ha a régészek már elvégezték itt a munkát, a vár konzervált maradványai is megtekinthetők lesznek, és átadják a közönségnek a már felépült, bástyaszerű Várkapu látogatóközpontot is.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2022. július 12.a párjával járt itt 55 PUSZTAKETTŐS egy vasúti megállóhely Tiszaszentimre község külterületén, a MÁV üzemeltetésében. olvashatjuk egy hivatalos fogalmazású leírásban. Nem messze Kunmadarastól, hogy egy nagyobb települést is említsünk. De nem véletlen az elnevezése, valóban a puszta közepén találjuk a múltnak ezt az itt maradt kis darabkáját.
Vasúti szolgálat (például jegykiadás) már nincsen, de a Karcag és Tiszafüred között közlekedő vonatok megállnak ezen a leginkább talán tömény kelet-európai groteszknek mondható helyen. Nem véletlenül szinte mindenki, aki ezt is és a híres filmet is látta, azt mondja, hogy: Mintha az Indul a bakterház helyszínén lennénk. A közúton erre közlekedők jó ha vigyáznak itt, nehogy vészfékezzenek a váratlan és igencsak szokatlan látványtól. Az épületből ugyanis egy mozdony orra tör ki, egyenesen a sínek felé, ahol hajdan maga is járt. Ha alaposan körbejárjuk az állomás épületét, udvarát, akkor is egyik ámulatból a másikba esünk. Vannak itt leselejtezett régi vasúti járművek és eszközök, de rozsdás disznóperzselők, sparheltek és kovácsműhelyből valaha kiérdemesült fújtatót is láthatunk. Az árnyat adó nagy fán pedig rendszámtábla-gyűjteményt böngészhetünk. Kifejezetten Vasúttörténeti Parknak vagy múzeumnak tehát nem mondanám. Múltunk bájos összevisszaságú tárgyi emlékeinek gyűjteménye inkább. De egy biztos: minden múltidéző részletet, minden érdekességet csak nagyon alapos és időigényes látogatással fedezhetünk fel. Különösen azok szánjanak bőven időt erre a helyre, akik éppen masiniszta vagy tűzoltó korszakukat élő gyerekekkel jönnek ide. A megálló csöppnyi épületében vasúti relikviák kis élő, mert egyre gazdagodó bemutatóját rendezték be. De van itt annyi más is, például sörreklámok és régi kávédaráló, a lámpabúráról lelógatva meg utoljára nagyanyámnál látott légyfogó papír működik, nehogy már zavarják a szemtelen rovarok a kedélyes sarokban hideg italukat fogyasztó látogatókat. Merthogy a helyiség hátsó részében büfé is várja a csudálkozni érkezőket. És bár mindenhol azt olvastuk előzetesen, hogy hétfőn az italozó nincs nyitva, nekünk szerencsénk volt, mert ott volt és kiszolgált bennünket. A Tisza-tó közelsége miatt az ott nyaralók is meglátogathatják a kedves hangulatú Pusztakettőst, nemcsak a véletlenül arra tévedők. Mert: Kihagyhatatlan! Ja, és belépődíj sincs!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2022. július 7.a párjával járt itt 45 Hogy a most elmúlt hétvégét Tiszaderzsen töltöttük, annak a levendulázáson kívül a másik fő oka az volt, hogy megnézzük a nemrég megnyílt Kenguru Parkot. Bár lelkünk mélyén tiltakozunk a vadállatok bezárva tartása és ilyetén körülmények között való mutogatása ellen, annyira szeretjük őket, hogy a megnézésükről mégsem tudunk lemondani.
És hát ugye a természetben, az eredeti élőhelyükön nem sok esélyünk van kengurukat, dél-amerikai papagájokat, kapibarát vagy a tündéri kis szurikátákat megfigyelni. Vasárnap délelőtt mentünk az állatparkba, mint valami felnőtteknek is kijáró ajándék gyerekprogramra. Akkor éppenséggel nem volt sok látogató, a nagy melegben vélhetően a gyerekes családok is inkább strandoltak a Tisza-tónál. Másnap viszont, amikor arra jártunk, két kirándulóbuszt is láttunk a parkolójukban. Van és bizonyára lesz is érdeklődés a park iránt. A tapasztalataink, az érzéseink leginkább úgy jellemezhetőek, hogy: vegyesek! Rend és tisztaság mindenütt, csak éppen természetes árnyék nincs sem a bentlakó állatoknak, sem a látogatóknak, mert talán csak két kisebb, ritkás lombú fa van az egész területen. A látogatók, amíg ott vannak, csak kibírják, és nekik van fedett, kulturált büfé is, ahol hűsölhetnek. Szegény állatok azonban azt sem tudták a rekkenő hőségben, hogyan bújjanak minél közelebb a betonkerítéshez vagy a saját kunyhójuk falához, hogy mégis árnyékban lehessenek. Ezt bizony nem volt jó látni, még utólag a fotóinkat visszanézve sem! És az sem tetszett, hogy nagytermetű ara papagájok akkora ketrecben vannak, ami röpdének az ő esetükben semmiképpen nem nevezhető - szerintünk. A park reklámja szolgáltatásaik között első helyen emeli ki, hogy séta a kenguruk között és ehhez olyan fotót közölnek illusztrációként, ahol egy pöttöm kislány kistermetű kenguru közvetlen közelében, vele szemben áll. Nos, a szöveg helyes, mert csak egy kordon választja el a sétálókat a Bennett-kenguruktól, de a fotó félrevezető, mert ilyen szorosan, minden elkülönítés nélkül nem lehet és ez így helyes ezeknek az állatoknak a közelébe menni. Megnéztük hát a Kenguru Parkot. Egyszer. . .
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2022. július 6.a párjával járt itt 55 Ezen a hétvégén Tiszaderzsen voltunk, amely egy aranyos kis falu a Tisza-tó közelében. Az egyik ok, amiért odamentünk: a II. Levendula Fesztivál és `Szedd Magad` napok Tiszaderzsen, a Tisza-tavi Levendulásban 2022. július 2-án. Szombaton hát azon az őrült meleg napon levendulát szedtünk.
A felnőtteket eléggé megviselte a hőség, de a gyerekek nagyon jól szórakoztak az ötletes játékokkal a fák adta árnyékban. Néhány napig most még lehet menni a Tisza-tavi Levendulásba virágot szedni, de persze a hétköznapokon már nincs játszoda és kirakodóvásár, csak levendula. De az tengernyi. Ha az ember már a második levendulásban jár - mi előzőleg a Szolnok közelében lévő Millér Levendulakertben voltunk - kezd kiigazodni a különböző fajták között. Most a Tisza-tavi Levendulásban a később nyíló angol (hibrid) levendulát szedhettük, amelynek a virága feltűnően különbözik az előzőleg szedett francia levenduláétól. Ez a levendula itt terebélyes, gömbszerű nagy bokrokat nevel. Ezért mi kicsit fájlaltuk Tiszederzsen, hogy nem tudjuk elkerülni a taposást, nincsenek szabad sorközök. De ha rajtunk múlik, jövünk jövőre is! A kertet könnyű megtalálni, hiszen a település nem nagy, és a kert helye minden netes térképen be van jelölve.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Átlagos
2022. július 1.a párjával járt itt 35 Károly Róbert király az igencsak korai időkben, 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst. Nem véletlen tehát, hogy a kései utódok szobrot emeltettek tiszteletére 1984-ben, a várossá nyilvánítás 650-ik évfordulóján. Majd némi ide-oda hurcolás után megtalálták megnyugtató helyét, így most Szent Istvánnal együtt állnak őrt a múló idő felett a Nagytemplom melletti kis sétányon.
A Gyöngyösi Kalauz leírása szerint: A Szent Bertalan-templom déli oldalában (a Szent Bertalan utcában), a parkban áll alacsony oszlopon Károly Róbert király egész alakos bronz szobra, ami őt fején utazókoronával, kezében országalmával és liliomos jogarral ábrázolja. Az oszlop fejezetén a város régi címere, mely alatt a városi jogokat biztosító oklevél kezdő sorai láthatók. Hogy mi ezt a királyfigurát is kicsit humorosnak láttuk? Igen!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Átlagos
2022. július 1.a párjával járt itt 35 Gyöngyösön meglepően sok szobor van, különösen a városközpontban. Ha a Szent Bertalan templom (Nagytemplom) déli oldalához sétálunk, az épület melletti kis parkban két különös stílusú szobor, láthatóan ugyanazon művész alkotásai tűnnek fel.
Valóban feltűnőek, mert rendkívül jellegzetes stílusúak, és ahogy hosszabban nézegettem őket, kezdett felrémleni, hogy az egy időben felkapott, sokat foglalkoztatott szobrász, Kő Pál alkotásai lehetnek. És tényleg az ő munkái. De mit láthatunk Kő Páltól Gyöngyösön a Szent Bertalan templom szomszédságában? A párom szerint két liliputi alakzatot avagy humorosra vett bábszínházi figurákat. . . Ő így, ilyennek látta a műveket. Szíve joga, hiszen ő a néző. És hát, maradjunk annyiban, nekem sem lett kedvencem a városban ez a két szobor, de igyekeztem megérteni, miért ilyenek. . . , pedig hát nem várom el az üres pátoszt, az ájult tisztelet formai leképezését. Ám ezek a groteszk, bizony bohócra hajazó figurák nekem sem tükrözik, amilyen szerepük volt a megformázott történelmi alakoknak az ország és konkrétan Gyöngyös életében. Kezdjük a történelmi, nem pedig a szoborállítási időrendben:
Szent István király lovas szobra
Lovas szobor ha ezt olvassuk, halljuk, egy olyan ábrázolás tűnik elénk, amelyben a lovas, többnyire délcegen ül a lován. Nos, itt a lovas, az állam-és egyházszervező Szent István nagy király a lova mellett álldogál, komoran, némiképp bizonytalanul, kezében templommodellt/makettet tartva. A lova is olyanformán néz le rá, mint aki szeretettel megérti az első királyunknak jócskán kijutott gondjait. A ló egyébként is sokkal hatásosabb, hadd ne mondjam, uralkodóbb figurája a kompozíciónak, mint a király maga. Az alkotás háttértörténetéről meg kell jegyezni, hogy ez itt Gyöngyösön a Gellért-hegyi sziklakápolna előtt 2001 pünkösdjére felszentelt szobor egyfajta változata, amelyet már a következő esztendőben, 2002-ben felavattak a Nagytemplom előtt (később átköltöztették a mai helyére).
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2022. június 28.a párjával járt itt 55 A Szent Bertalan Templom Kincstára - az ötvöstárgyak gazdagságát tekintve Magyarország második legnagyobb katolikus egyházi gyűjteménye az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár után. A gyűjtemény az egykori Almásy-, vagy ismertebb nevén a Szent Korona Házban található, ahol 1806 és 1809 között három alkalommal őrizték a magyar koronát.
A kincstárban nemcsak nagy művészi értékű ötvös tárgyakat, kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat és úrmutatókat őriznek, hanem képeket, könyveket, miseruhákat és szobrokat is. De persze a laikus látogatónak a mérhetetlen értékű és rendkívüli szépségű arany ötvöstárgyak ragadják meg a figyelmét és válnak emlékezetessé. A 48 ötvösmű közül 12 középkori, illetve reneszánsz darab, melyek közül hét sajátosan magyar, filigrán díszítésű kehely. Valamennyit egy műhelyben vagy mesterkörben készítették 1500-1510 között. (A Kincstárban tilos volt fotózni, ezért erről nem tudok képeket csatolni. )
A kiállítást bemutató szakképzett vezetőnk többször is hangsúlyozta, hogy ezek a nagy értékű tárgyak a helyi hívő családok ajándékaként kerültek a város katolikus templomaihoz, a helyi egyházközösséghez. A város nyilvánvalóan azért is büszke az egyházi gyűjteményre, mert az itt őrzött tárgyak mindegyike Gyöngyös jelentős múltjához és kultúrájához tartozik. Amiből persze azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Gyöngyös, hála a szőlő-bortermelésnek, valamint az alföld/hegyvidék régiók találkozása folytán élénk kereskedői tevékenységének és a kedvező körülmények között kifejlődhetett iparának köszönhetően igencsak módos település volt a történelmi időkben.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2022. június 24.a párjával járt itt 55 Ezen a nyáron már az országban számos helyen találunk látogatható levendulakerteket, nemcsak a régről ismert tihanyi és pannonhalmi levendulás várja a vendégeket. És mivel most nyílik ez az igencsak erőteljes illatú, de jellegzetes lila színe miatt a kertekben a látványával is feltűnő virág, tegnap a hozzánk legközelebb eső Milléri Levendulakerthez autóztunk el, kihasználva, hogy a nemrég átadott M4-es útról könnyen megközelíthető.
Vagyis nemcsak a közeli Szolnok lakóinak jól elérhető. Már amikor kiszálltunk az autóból, megcsapott bennünket a tömény levendulaillat, és a fák lombja között megpillantottuk a lila virágtengert. Közelebbről mindez még intenzívebben érzékelhető. És mi alig vártuk, hogy megtegyük a néhány métert a bejáratig és elmerüljünk illatban, látványban. A bejáratnál rendkívül kedvesen fogadják az önkéntes virágszedő vendégeket, és gyors eligazítást is kaptunk, miként kell úgy levágni a virágszálakat, hogy jövőre is mehessünk, vagyis ne sértsük meg a növény fás részeit. Alkalmanként kézműveskedést is tartanak, lehet pl. a most népszerű levendulabuzogányt készíteni. Mi viszont csak szedtük és szedtük, gyűjtöttük a kapott papírszatyorba (1500 forintért) a levendulát. Pedig én nem is szeretem az illatát! A színe viszont, ez a különleges és egy virágban is többféle árnyalatú lila mélyen elbűvöl. És az is elbűvölő, hogy miközben mi szedjük a virágot, azokon tengernyi méhecske, lepkék és más rovarok dolgoznak szorgalmasan. De megférnek az emberrel, ha az ember természetesnek fogadja el minthogy az is a jelenlétüket. Egy óra békesség, szépség, nyugalom, kedvesség, ezt kaptuk a Milléri Levendulakerttől. Köszönjük!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2022. június 24.a párjával járt itt 45 A Mátra Múzeum a mintegy 200 évvel ezelőtti átépítés nyomán ma klasszicista stílusú, egykori Orczy-kastély épületében működik. A 2005-2007-ben felújított kastély Európa Nostra díjat kapott, mely a kulturális örökség helyreállításának legmagasabb elismerése.
Mindebből a látogató leginkább azt érzékeli, hogy egy kívül-belül rendkívül kiegyensúlyozott, nyugodt megjelenésű, hangulatú épületet talál a kastélyparkban. A park egykor angolkertként volt kialakítva, ma azonban kicsit szegényesnek látszik. De így is kellemes sétára, ücsörgésre ad lehetőséget az Orczy-kert, és még egy parányi tó is található benne díszhalakkal, teknősökkel! A múzeum főépületében jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg, valamint az üvegtetővel lezárt belső udvaron található az intézmény "védjegye", fő attrakciója, a mamutcsontváz. Nos, mi itt csak ezt az elképesztő méretű, 40-50 ezer évvel ezelőtt élt mamut nagyrészt eredeti maradványokból helyreállított vázát csodáltuk meg. A kert távolabbi részében lévő Természettudományi Pavilon, azon belül is a Pálmaház volt számunkra az igazi élmény, ahol többszintnyi magasságban nőnek az egzotikus növények, körben pedig tágas beépített terráriumokban élnek ugyancsak egzotikus lények: hüllők, rovarok, kígyók. Sajnos a növények közül néhány már kiszáradóban van, de a szépen fejlődőkre is ráférne egy kis tisztító célú lemosó permetezés. Megjegyzem, ez a jelenség más, hasonló bemutató helyeken is tapasztalható. Általában nem szeretjük a kitömött állatok kiállítását, itt viszont sikerült elfogadhatóan bemutatni a rendszertani egységekbe foglalt igen gazdag kiállítási anyagot, amely nagyban segít a hazai állatvilág megismerésében. Való igaznak éreztük hát, hogy a Mátra Múzeum az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi, pedig nem is láttunk mindent.
Milyennek találod ezt az értékelést?
289 értékelés / 29 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.