Kihagyhatatlan
![]()
2022. november 10.a párjával járt itt A Szent Dömötör napi behajtási ünnephez csatlakozva október 22-én idén is megrendezte a Hortobágyi Nemzeti Park a Darufesztivált. Legfontosabb elemének mondhatjuk, hogy Daruszobrot, egy több madárból álló szoborcsoportot avattak a nemzeti park látogatóközpontja előtt, Győrfi Sándor Kossuth-díjas karcagi szobrász és alkotótárs fia művét.
Talán még most, 2-3 hét múltán is ez az ország legújabb köztéri szobra. Nagyon megkapó alkotás a felszálló, táncoló és ezt figyelő darvakról. Különösen mert mi nagyon szeretjük ezeket a szép nagy madarakat, most is láttunk szerencsére sokat a gyülekező helyükön. A szoborcsoport, ha megfelelő ez esetben az elnevezés, logikusan kapta elhelyezését Hortobágy település központjában a Látogatóközpont bejárata előtt, ám mégsem szerencsés, mert ha üres is a térség, nincsenek ott bóklászó látogatók, akkor is úgymond zajos a kép, túl sok látványelem tolakszik a szemünk elé, a darvak köré. Így viszont ösztönösen közelebb mennek a nézők a bronzmadarakhoz, kedvük támad meg is simogatni őket, mert annyira kedvesek.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. november 7.a párjával járt itt A Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnepen voltunk a Hortobágyon 2022. október 22-én. Természetesen már máskor is jártunk a nagy pusztán, és láttuk a Kilenclyukú hidat. De ez most egészen más volt! Az őszi borult időben maga a fehér híd is különösen látványos volt.
Délután 2 órakor pedig megkezdődött a Behajtási Ünnep, amikor is a pásztorok áthajtják az állataikat a Kilenclyukú hídon, mint hajdan, amikor a hideg idő beálltával terelték be őket a téli szállásra. A híd tehát mintegy főszereplő lett az attrakcióban, de legalábbis a nagy látványosság jól érzékelhető sajátos színhelye: rackajuhok, csikósok a nóniusz lovakkal, bivalyok és szürke marhák vontatta szekerek vonultak át az izgatott nézősereg sorfala között a most szűknek látszó hídon. Más volt ez, nagyon más, mint néhány pillanat alatt átautózni egy közlekedési létesítményen, legyen az bármily különleges is! Mert az! Különleges.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. október 11.a párjával járt itt A Hősök ligete a város legrégebbi parkja, amelyet az idén újítottak fel, így ma már egy nagyon is rendezett, ápolt kis zöld sziget ez a Fő út mellett, a hajdan kocsmadombnak nevezett enyhe emelkedésű szögletben. A köznapi elnevezést magyarázó épület, a régen Cifra csárda optikailag is jó lehatárolja a helyet, még inkább meghitté téve a parkot.
A liget három emlékműnek is helyet ad:
- Mivel korábban ez a rész számított a falu központjának, itt áll 1922 óta az I. világháborúban elesett vecsésiek előtt tisztelgő Hősi emlékmű. Szinte minden településen található ilyen háborús emlékmű, többnyire meglehetősen jellegtelen műkőoszlopok. Ez azonban szobrászati értékkel bír, ezért is úgy tartják számon, mint Vecsés első köztéri szobrát. Alkotója domborművet faragott rá, megmintázva a jelenetet, amint a háborúba induló katona a családjától búcsúzik. - A Róder Imre emlékoszlop, az 1937-ben felállított második itteni köztéri alkotás is jóval igényesebb megjelenésű a szokásosnál. A Vecsési Hitelszövetkezet alapítójának emlékét őrző bronz dombormű ugyanannak a Branczeiz János szobrászművésznek az alkotása, aki a világháborús emlékművet is készítette. - Legmegrázóbb viszont a legújabb itt elhelyezett műalkotás, a 2019-ben felavatott Málenkij robot című szoborcsoport. Nem tudok róla, hogy bárhol másutt az országban lenne olyan köztéri műalkotás, amely a II. világháború végén Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt embereknek állítana emléket. Vecsésről 1945 januárjában több mint 300 civilt vittek el kényszermunkára, zömmel sváb/német nemzetiségieket. Az
Oláh Katalin Kinga által süttői mészkőből faragott alkotáson kis batyujukat vivő civileket terel a fegyverét rájuk szegező szovjet katona. Szívfájdító!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
![]()
2022. október 9.a párjával járt itt Sok évvel ezelőtt, amikor megnyílt, új volt ez az étterem, a környéken dolgoztam, és szerettünk ide járni a kollégáimmal. Aztán elkerültem innen, de a múlt héten arra jártunk a párommal, és erősen kései ebédidőben betértünk enni valami keveset. A hajdani kedvenceim még mindig kaphatóak!
Így zöldséges pulykaragut ettünk rizzsel mindketten, én még utána egy diós baklavát is. És minden ugyanolyan ízű volt, mint régen! Ízlett! Dicséretükre legyen mondva, hogy a kora délutáni időpont ellenére még teljes választék volt a pultokban, és a kiszolgálás ugyanolyan kulturált, korrekt, mint a nyitás után. Mivel nem akartunk nagyon beebédelni, óvatosan megkérdeztem, kaphatnánk-e kis adagot a raguból, és minden további nékül kiszolgálták. De azért jobb lenne ezt a lehetőséget ki is írni. És ahhoz képest, hogy kisadagokat ettünk, ma már ez a hely sem mondható kifejezetten olcsónak. De mindent egybevetve, ha legközelebb éhesen arra járunk, biztosan betérünk hozzájuk.
4Ételek / Italok
5Kiszolgálás
4Hangulat
3Ár / érték arány
5Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. október 9.a párjával járt itt Vecsés legnépszerűbb látnivalója minden bizonnyal a Bálint Ágnes Emlékház, hiszen az írónő meséin nemzedékek nőttek fel. A Futrinka utca lakói, Mazsola malac, Manócska és Tádé, Frakk és a macskák, Kukori és Kotkoda meg a többi mesefigura sokunk közeli ismerősei a gyerekkorból.
És Bálint Ágnes nemcsak a most is olvasott könyveiben juttatta el olvasóihoz humorosan bölcs meséit, hanem mert ő volt a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziós mesék műfajának megteremtését is neki köszönhetjük. Most pedig még az is időszerűvé teszi a ház meglátogatását, hogy az idén van Bálint Ágnes születésének 100. évfordulója. Az emlékházat a család alakította ki és egy alapítvány működteti Vecsésen abban a lakóházban és kertjében, ahol az írónő több mint 60 évig élt és alkotott. A régi ház önmagában is helytörténeti érdekesség, hiszen a 19. század második felében az Andrássy grófok vadászházaként épült. Az épületben a hangulatos eredeti berendezés és a sok-sok mesefigura elvarázsolja, elbájolja a visszarévedő felnőtteket és a mai gyerekeket is. Az udvarban szabadtéri játékok és meseházak várják a gyerekeket, és alkalmanként bábelőadásokat is tartanak. Így volt ez most is, amikor a Káposztafeszt alkalmából ott jártunk. A házban bent nem szabad fényképezni, ezért csak külső fotóim vannak. Egyéni látogatók számára az Emlékház márciustól novemberig minden hónap első vasárnapján 10. 00-17. 00 óráig nyitva tart.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
![]()
2022. augusztus 29.a párjával járt itt Buszmegállók, taxiállomás, villamossín és a Klinika főbejárata - ilyen környezetben áll 1984 óta Varga Imre szobrászművész Professzorok című szoborkompozíciója a forgalmas Nagyerdei körúton.
Érthető, mégsem igazán szerencsés elhelyezkedés ez, annak ellenére sem, hogy az Orvostudományi Egyetem (Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centruma) tetszetős főépülete előtt áll, és a figyelmet a két férfialak körül elhelyezett magas krómacéloszlopok is az alkotásra kellene, tereljék. Az egyetemre igyekvő diákok és a klinika betegei, az őket látogatók nemigen vetnek pillantást a két csüggeteg bronzalakra; valószínűleg a debreceniek többsége sem tudja kik ők, és miért éppen itt áll a szobruk. A kompozíció Sántha Kálmán agysebész, akadémikus és Kettessy Aladár szemész professzorok alakját idézi, amit jó lett volna valahol jelezni a kiterjedt talapzaton. Ezt a talapzatszerűséget egyébként is érdemes lenne felújítani, mert ottjártunkkor (2022. ápr. végén) úgy nézett ki, mint egy lepusztuló tyúkól padlózata. Egyébként mindkét professzorról van benn a Klinika területén, a szoborkertben is, a Varga műtől lényegesen eltérő stílusú alkotás. Akit érdekelnek a debreceni orvostudomány, a klinikai oktatás jeles személyiségeinek többnyire bronz mellszobrai, annak érdemes besétálni a Klinika területére, és ott az ápolt parkban ezeket megtekinteni.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. július 22.a párjával járt itt A Damjanich-emlékmű minden bizonnyal Szolnok legismertebb közterületi szobrászati alkotása, látványos megjelenésénél és a Damjanich János szabadságharcos honvédtábornok iránti itteni mély, történelmi tiszteletnél fogva. Ez utóbbit igazolja, hogy anno hosszantartó közadakozásból jöhetett létre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségét megörökítő impozáns emlékmű.
Radnay Béla szobrász-tanár 1912-ben készült több alakos szoborkompozíciója az 1849. március 5-ei szolnoki csatának állít emléket, azt a jelenetet megformázva, amikor a tábornok vörös sipkásai élén bevonult Szolnokra. A diadalív felső részén a Kossuth Lajostól kapott katonai kitüntetés látható, amelyet Damjanich a Szolnokon aratott győzelemmel érdemelt ki. Szolnokot 1849. március 5-én Damjanich csapatai visszafoglalták, ezzel vette kezdetét a tavaszi hadjárat. A carrarai fehérmárványból készült négyalakos szoboremlékmű felállítása óta, vagyis éppen 110 éve változatlan helyen, elmozdítás, máshová költöztetés nélkül áll a Szolnoki Művésztelep szomszédságában, a Tisza és a Zagyva találkozásánál. Több mint egy századon át nagyszerű rálátás nyílott a szoborra, amióta azonban felépült 2020 májusa óta a használatba még nem vett Várkapu látogatóközpont, azóta Damjanich és emberei gazos háttérbe szorultak. A Várkapu és az emlékhely még meg sem épült, el nem készült kapcsolt részeinek átadása után nyilván a műemlékszobor környékét is méltóképpen felújítják majd.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. július 15.a párjával járt itt Az idén 120 éves a Szolnoki Művésztelep, egyike a legrégebbi, folyamatosan működő művészi csoportosulásoknak Magyarországon. A város azonban már a művésztelep 1902-ben történt hivatalos megalapítása előtt ismert volt a festők körében, befogadott hosszabb-rövidebb időre a vidéki életet megörökítő alkotókat.
És Szolnok azóta is a Művésztelep támogatója, segítője. Ennek is köszönhető, hogy a történelem viharai ellenére ma is folyamatosan, magas kvalitással működik. Magának a Művésztelepnek azonban a szocializmus évtizedeiben és még egy ideig a rendszerváltás után is, nem volt a várossal, a város közönségével közvetlen, szoros kapcsolata, nem folyt bele szerves módon Szolnok és környéke kulturális közéletébe. Alapvetően megváltozott azonban ez a helyzet az új évezredben, a 2002-től megindult felújítások nyomán. Az eredeti fotók alapján, korhűen felújított központi épületben létrehozott kiállítótér, a Kert Galéria bemutatkozási lehetőséget biztosít a kolónia alkotói számára egyéni vagy csoportos kiállítások keretében, és ezzel bevonzza a képzőművészet iránt érdeklődő itt élőket. De a rendezetté tett őspark jellegű kertbe is szabad a bejárás egy kis romantikus sétára, pihenésre. Az újonnan megteremtett lehetőségekre építve pedig már évek óta lassan hagyománnyá és gyűjtőponttá váló olyan művészeti rendezvényeket szerveznek ide, amelyek nemcsak a szakmai, de a széles közönségnek is szólnak. Közben pedig rendszeres, hogy szakvezetéssel körbeviszik a telepen az érdeklődők csoportjait, bemutatva a közelmúlt fejlesztéseit, a szoboröntőt, a grafikai stúdiót, de egy-egy művész műtermébe is látogatást lehet tenni. Ott jártunkkor a Kert Galériában Pogány Gábor Benő műveit, a helyi szobrász 60. születésnapja alkalmából rendezett kiállítást lehetett megtekinteni. Feléledt, a várossal kibővülő kapcsolatokat teremtő, közéleti funkciókat vállaló hely lett tehát az elmúlt 20 évben a Tisza és a Zagyva folyók által körülölelt területen fekvő Művésztelep, amely egyben az egykori szolnoki vár helye is. A hajdani várat feltáró ásatási munkák még nem fejeződtek be, de ha a régészek már elvégezték itt a munkát, a vár konzervált maradványai is megtekinthetők lesznek, és átadják a közönségnek a már felépült, bástyaszerű Várkapu látogatóközpontot is.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
![]()
2022. július 12.a párjával járt itt PUSZTAKETTŐS egy vasúti megállóhely Tiszaszentimre község külterületén, a MÁV üzemeltetésében. olvashatjuk egy hivatalos fogalmazású leírásban. Nem messze Kunmadarastól, hogy egy nagyobb települést is említsünk. De nem véletlen az elnevezése, valóban a puszta közepén találjuk a múltnak ezt az itt maradt kis darabkáját.
Vasúti szolgálat (például jegykiadás) már nincsen, de a Karcag és Tiszafüred között közlekedő vonatok megállnak ezen a leginkább talán tömény kelet-európai groteszknek mondható helyen. Nem véletlenül szinte mindenki, aki ezt is és a híres filmet is látta, azt mondja, hogy: Mintha az Indul a bakterház helyszínén lennénk. A közúton erre közlekedők jó ha vigyáznak itt, nehogy vészfékezzenek a váratlan és igencsak szokatlan látványtól. Az épületből ugyanis egy mozdony orra tör ki, egyenesen a sínek felé, ahol hajdan maga is járt. Ha alaposan körbejárjuk az állomás épületét, udvarát, akkor is egyik ámulatból a másikba esünk. Vannak itt leselejtezett régi vasúti járművek és eszközök, de rozsdás disznóperzselők, sparheltek és kovácsműhelyből valaha kiérdemesült fújtatót is láthatunk. Az árnyat adó nagy fán pedig rendszámtábla-gyűjteményt böngészhetünk. Kifejezetten Vasúttörténeti Parknak vagy múzeumnak tehát nem mondanám. Múltunk bájos összevisszaságú tárgyi emlékeinek gyűjteménye inkább. De egy biztos: minden múltidéző részletet, minden érdekességet csak nagyon alapos és időigényes látogatással fedezhetünk fel. Különösen azok szánjanak bőven időt erre a helyre, akik éppen masiniszta vagy tűzoltó korszakukat élő gyerekekkel jönnek ide. A megálló csöppnyi épületében vasúti relikviák kis élő, mert egyre gazdagodó bemutatóját rendezték be. De van itt annyi más is, például sörreklámok és régi kávédaráló, a lámpabúráról lelógatva meg utoljára nagyanyámnál látott légyfogó papír működik, nehogy már zavarják a szemtelen rovarok a kedélyes sarokban hideg italukat fogyasztó látogatókat. Merthogy a helyiség hátsó részében büfé is várja a csudálkozni érkezőket. És bár mindenhol azt olvastuk előzetesen, hogy hétfőn az italozó nincs nyitva, nekünk szerencsénk volt, mert ott volt és kiszolgált bennünket. A Tisza-tó közelsége miatt az ott nyaralók is meglátogathatják a kedves hangulatú Pusztakettőst, nemcsak a véletlenül arra tévedők. Mert: Kihagyhatatlan! Ja, és belépődíj sincs!
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
![]()
2022. július 7.a párjával járt itt Hogy a most elmúlt hétvégét Tiszaderzsen töltöttük, annak a levendulázáson kívül a másik fő oka az volt, hogy megnézzük a nemrég megnyílt Kenguru Parkot. Bár lelkünk mélyén tiltakozunk a vadállatok bezárva tartása és ilyetén körülmények között való mutogatása ellen, annyira szeretjük őket, hogy a megnézésükről mégsem tudunk lemondani.
És hát ugye a természetben, az eredeti élőhelyükön nem sok esélyünk van kengurukat, dél-amerikai papagájokat, kapibarát vagy a tündéri kis szurikátákat megfigyelni. Vasárnap délelőtt mentünk az állatparkba, mint valami felnőtteknek is kijáró ajándék gyerekprogramra. Akkor éppenséggel nem volt sok látogató, a nagy melegben vélhetően a gyerekes családok is inkább strandoltak a Tisza-tónál. Másnap viszont, amikor arra jártunk, két kirándulóbuszt is láttunk a parkolójukban. Van és bizonyára lesz is érdeklődés a park iránt. A tapasztalataink, az érzéseink leginkább úgy jellemezhetőek, hogy: vegyesek! Rend és tisztaság mindenütt, csak éppen természetes árnyék nincs sem a bentlakó állatoknak, sem a látogatóknak, mert talán csak két kisebb, ritkás lombú fa van az egész területen. A látogatók, amíg ott vannak, csak kibírják, és nekik van fedett, kulturált büfé is, ahol hűsölhetnek. Szegény állatok azonban azt sem tudták a rekkenő hőségben, hogyan bújjanak minél közelebb a betonkerítéshez vagy a saját kunyhójuk falához, hogy mégis árnyékban lehessenek. Ezt bizony nem volt jó látni, még utólag a fotóinkat visszanézve sem! És az sem tetszett, hogy nagytermetű ara papagájok akkora ketrecben vannak, ami röpdének az ő esetükben semmiképpen nem nevezhető - szerintünk. A park reklámja szolgáltatásaik között első helyen emeli ki, hogy séta a kenguruk között és ehhez olyan fotót közölnek illusztrációként, ahol egy pöttöm kislány kistermetű kenguru közvetlen közelében, vele szemben áll. Nos, a szöveg helyes, mert csak egy kordon választja el a sétálókat a Bennett-kenguruktól, de a fotó félrevezető, mert ilyen szorosan, minden elkülönítés nélkül nem lehet és ez így helyes ezeknek az állatoknak a közelébe menni. Megnéztük hát a Kenguru Parkot. Egyszer. . .
Milyennek találod ezt az értékelést?
305 értékelés / 31 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
