Kihagyhatatlan
2024. október 5.a párjával járt itt 55 Idilli nyárvégi napsütésben, elgondolkodtató, de tematikájuk miatt mégsem mellbevágó Varga Imre-szobrok után egyszer csak egy nyírfa lágy, zöld levelei alatt megláttunk egy meghökkentő háborús szoboregyüttest a Fő téren. Nekünk rögtön és kétségbevonhatatlanul I.
világháborús mementónak látszott, és még nem találtam arra utaló információt a neten, ami ezt a vélekedésünket határozottan cáfolta volna. Nem is tudom, ki nevezte el Mementó a II. Magyar hadseregért című műnek. Igaz, van az ezt érintő alkotói folyamatról a Szoboroldalon, a kozterkep. hu-n egy a szobrásztól származó visszaemlékezés, de azt sem találom egyértelműnek ilyen vonatkozásban. Viszont az köztudott, hogy az I. világháborúból tért vissza nagyon sok sebesült férfi végtagok nélkül, mankóval, műlábbal és képletesen szólva fejetlenül, vagyis súlyos mentális és pszichés zavarokkal. Mert olyan volt az akkori harcmodor, a harcászati eszközök. És hát ott vannak a falevelek a szoboralakok lábánál, szerintünk II. Vilmos német császár 1914 augusztusában tett kijelentésére emlékeztetve, hogy Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek. Nem lettek. . . De a lényeget illetően nem is annyira fontos, hogy az I. vagy a II. világháború poklából kerültek haza a súlyosan sebesült, megcsonkított katona férfiak. Áldozatok voltak és nem hősök, ahogy Ugor kolléga is írja. Ekként kellene rájuk és a magyar történelem gyászos korszakaira, de leginkább ezek felelőseire emlékeznünk.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 5.a párjával járt itt 45 De lehet, hogy Czóbel Béla festőművész Varga Imre itteni szobrával ábrázoltan súlyosabb lelki helyzetben jelenik meg, mint a töprengés. A szobrász ugyanis arról beszélt a tervezett megmintázás okán létrejött találkozójukat felidézve, hogy Czóbel egy törődött testben élő, már önmagával és a világgal elszámolni kész lélekkel jelent meg előtte.
De hogy mégis fiatal lélek volt, idősen is fürkésző kíváncsisággal a világra. Fiatal volt élete utolsó pillanatáig. Elfogadom, hogy így, ilyennek látta ott és akkor műtermében a festőt a szobrász. Nekünk nem ilyennek látszik a festő a szobrász művén. Megbékéltnek látjuk, aki már inkább figyel befelé, mint a külső világra, hiszen annyi mindent, mindent látott és láttatott a műveivel. Az alkotás másodpéldány, az eredetit Czóbel Béla festőművész szentendrei műterme helyén 1977-ben avatták. Ez itt 2005-ben került a térre. Czóbelnek nem volt kapcsolata Siófokkal, nem tudunk róla. Varga Imrének igen, nagyon is. Legyen hát itt minél több szobra.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 4.a párjával járt itt 45 Mondhatni, hogy Varga Imre Fő téri szobrai sorának végén van II. Rákóczi Ferenc ülő szobra, nekem mégis inkább úgy tűnt, hogy a tér mintegy közepére helyezve központi helyen, az előtte lévő teret átlátva, valóban trónolva ül a fejedelem. No persze, így is nagyon eltér az ábrázolás a megszokott délceg lovas szobroktól.
Varga Imre alkotásait ismerve persze több példa is eszünkbe juthat, amikor a mű hősét leemeli a korábbi piedesztálról, és emberközelbe hozza. Ez is ilyen. Rákóczi itt még fejedelmi jelképekkel kísérve talán mégsem trónszékben, hanem egy akkor szokványos reneszánsz karosszékben ül, és ablakrácsok mögött ülve, körbezárva néz vissza az életére. Varga Imre szobrászművész Siófokhoz való erős kötődését ismerjük. De mi a kapcsolat II. Rákóczi Ferenc és Siófok között? 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem a város mai címerének alapjául szolgáló rajzolatú pecsétet adományozott Fok falunak. 2005-ben, a pecsétadományozás 300. évfordulóján került a szobor végleges helyére, a város Fő terére. Ma már nem igazán érthető egy pecsét ilyen szintű jelentősége, de az általános írástudatlanság korában fontos bizonyító eszköznek számított, mert szerepelt rajta tulajdonosának szimbolikus képe. Rangot, elfogadottságot képviselt.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 4.a párjával járt itt 45 Mintegy véletlenül bukkantunk rá Siófokon a Fő térre, nem készültünk nyilván eléggé, hogy itt egy valóságos szoborparkot találunk. Nem győztük kapkodni a fejünket, mennyi kitűnő Varga Imre alkotás van itt, de másoké is. Az idő már szorított bennünket, indulni kellett dunántúli túránk következő állomására, így csak a legfeltűnőbb Varga-műveket vettük szemügyre.
Mivel nemrégiben voltunk néhány napot Debrecenben, ahol a híres Református Kollégiumot is meglátogattuk, azonnal felismertük A professzor című szoborban Hatvani Istvánt, a kollégium 1700-as években működött nagyhírű polihisztor tanárát. Most utólag azt olvasom, hogy érthetően Debrecenben van a szobor eredetije, ez itt másolat. De mi sajnos az eredetit nem láttuk a cívisvárosban, tetszett nekünk ez a siófoki másodpéldány is nagyon.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 4.a párjával járt itt 45 Varga Imre nem egy nagyszerű szobra szerencsére több helyen is látható az országban. Ez a hintós kompozíció is először Nyíregyházán jelent meg, Krúdy Gyula szülővárosában, ahol születésének 125. évfordulóján avatták 2003-ban. Majd egy évvel később az alkotó szobrászművész szülővárosába, Siófokra is bekocsizott az író a 800 kilós krómacél járművön.
Varga Imre alkotását a Jókai parkban, a Petőfi sétány mellett állították fel, mivel nem messze innen, a kikötőhöz közel található, az ún. Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Ez a másolati remekmű itt Az öreg Krúdy nevet viseli, míg a nyíregyházi eredeti a Hazatérés elnevezést kapta. A két szobor azonban másban is eltér egymástól, mivel a Siófokon lévő Krúdy kalapot visel és a hintójára lépcső vezet fel, míg Nyíregyházán hajadonfőtt ül hintajában az író, ahová nem segítik lépcsők a feljutást. Ő tehát ott a fiatalabb. A nyíregyházi változat mellett nem látok a fotókon olyan oszlopot sem, mint amilyen Siófokon értelmezi a művet. Egyik oldalán az író neve születési és halálozási dátumával, másik oldalon ez olvasható: Egy sóhajtásra itt pihent Illés borzasztó szekere. Illés próféta földi élete végének utolsó eleme volt ugyanis a tüzes szekér. Jó tehát, ha az író mellé felmászók fotózkodás közben ezt is tudják. . .
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2024. október 4.a párjával járt itt 55 Siófok Tourinform Irodája nemrégiben kiadott egy olyan prospektust, amelyben felsorolják a városban lévő összes szabadtéren elhelyezett szobrot. Összesen 64-et! Erre a városra már több szlogenszerű elnevezést is aggattak, de ez alapján hozzájuk lehetne sorolni azt is, hogy Siófok a szobrok városa.
Nem tudom, mennyire van ez azzal összefüggésben, hogy itt született az elmúlt évtizedek szerintem legnagyobb magyar szobrásza, Varga Imre. Ahol egy ilyen művésznagyság születik és lokálpatriótaként tartja szülővárosával a kapcsolatot, ott nyilvánvaló lehet a plasztikus művészet iránti köz-vonzalom, ami kiterjed más művészek alkotásaira is. Varga Imre alkotásai tehát érthető módon jelentős számban találhatók meg az itteni köztereken. A listában 11-et találtam. Ugyancsak számos műve van Siófokon a fiának, Varga Tamásnak is, aki apja nyomdokain szintén szobrász lett. Kezdjük is hát a siófoki szobrok bemutatását kettejük találkozásával. A kikötő bejáratánál, a Rózsakertnél áll a fiú alkotása, amely Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel állít emléket az apának. Naplementekor jártunk ott, ezért a képeken az alkony sárga fénye festi be a szoboralakot. Mondhatni stílszerűen, mert Varga Imrét itt megfáradt, idős embernek láttuk. Arcán bölcs rezignációval ül a padon. Valahová a távolba, el, messzire a Balatonra néz a művész. A pad másik oldalán a tó ismert legendájából a Sió tündérének kis alakja látható. Bár mi először arra gondoltunk, ő a művész éteri múzsája. De hát így is lehet.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2024. október 3.a párjával járt itt 55 Vagyis A víztorony. Most éppen 112 éve, milyen szép szám, hogy Siófok központját egy több mint 40 méter magas, látványnak is kellemes víztorony uralja. 1973 óta nem szolgáltat vizet, ezért ha nem is azonnal, de bölcsen az idegenforgalom szolgálatába állították.
A több szakaszban véghezvitt funkcióváltás és a teljes körű rekonstrukció eredményeként most egy kifejezetten szép építményre nézhetünk fel lentről, és vehetjük igénybe a szó szerint benne rejlő lehetőségeket. A földszinten van a Tourinform Iroda és a jegyiroda, ahol a torony meglátogatására fizethetünk be. Két panorámalift viszi fel a látogatókat az egykori víztartályba, ahol az alsóbb szinten tavaly Varga Imre, a Siófokról származó szobrászművész születésének 100. évfordulója, a felső szinten pedig Siófok várossá avatásának 55. évfordulója alkalmából nyitottak látványos kiállítást. Mi csak a Varga Imre-szintet néztük meg, ahol egy nagyon jól rendezett kiállítást találtunk, méltón a jeles szobrászművészhez. De ha néhány lépcsővel lejjebb megyünk, akkor a kilátóteraszon találjuk magunkat, amelyet körbejárva 360 fokos, igazi körpanorámát élvezhetünk a város és a Balaton látványával. Erősen tériszonyosoknak nem ajánlott, ám talán még nekik is megéri kilépni a komfortzónájukból a teraszra.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 3.a párjával járt itt 45 Őriszentpéter egyik fő látnivalója a román kori katolikus templom a Templomszeren. Le van ez írva minden ismertetőben, a turista mégis meglepődik, amikor meglátja az út melletti kiírást, amely közvetlenül a település határát jelző táblától pár méterre Árpád-kori templomra hívja fel a figyelmét.
Majd besétálva az épülethez kiderül, hogy sikeresen megtalálta a Szent Péter apostol templomot. A román stílusú templom 1230 körül épülhetett, majd a 1415. században gótikus stílusban bővítették. A hosszú századok során viselte a magyar történelem minden baját, csapását, de azért többször is végeztek rajta felújítást. Legutóbb 2001-ben az Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok millenniumi program részeként újra restaurálták. Így most jó állapotban látja, aki felkeresi, és lerója a belépődíj obulusát. És hát van itt egy-két szokatlan érdekesség is. A karzatra például külső falépcső vezet fel az északi falon, amit az 1929. évi tatarozáskor építettek. A falakat belül díszítő freskók elpusztultak, helyettük, hogy ne maradjanak a hívek útmutatás nélkül, a hajóban és a szentélyben latin nyelvű énekeket, valamint bibliai idézeteket festettek fel, amelyek ma is láthatóak. A magyar nyelvű idézetek az időben kerülhettek a falra, amikor több mint 100 évig a reformátusok használták a templomot. Vélhetőleg a templom minden akkori lelkésze felíratta a számára kedves szövegrészeket. De vajon melyikük kívánságára került falra Pál apostol Korinthusbeliekhez írt leveléből az idézet, miszerint: Az asszonyi állat az ő urát el ne hadgya. . .
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2024. október 3.a párjával járt itt 45 Nagy szerencsével kaptunk szobát, eltölthettünk néhány napot Őriszentpéteren, a Kovácsszeren lévő Őri Art Inn vendégházban. Az Őrség szelíd dombjai között a végtelen zöldben és csendben. A régi házat úgy újították fel és úgy rendezték be új tulajdonosai, hogy idevarázsoljanak a vendégeknek egy kis Provence-t.
És hogy ezt milyen sikerrel, minőséggel sikerült megtenniük, azt igazolja, hogy az Őri Art Inn megkapta a vendégházaknál legmagasabbnak számító 4 csillagos értékelést. Stílus, kényelem, idilli béke, kulturált szolgáltatás és kiszolgálás. Mindez két személynek franciaágyas szobánként a magasnak nem mondható 38 000 Ft / éj + IFA árért. Csakhogy szokatlan módon ebben a szobaárban nincs benne a reggeli, azt külön kell kérni és fizetni érte 4900 forintot személyenként naponta. No, ez már mondható kicsit soknak, különösen, hogy az ilyen szinten másutt is szokásos kínálat fogadott bennünket reggelenként. Volt ugyan egy-két, nem különösebben magas minőségű, helyi termék az asztalon, de zömmel bolti élelmiszerek.
4Személyzet
5Tisztaság
4Ár / érték arány
5Kényelem
4Étkezés
5Elhelyezkedés
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. október 2.a párjával járt itt 45 Az Őrségi Tökfesztivál előestéjének programja Nagyrákoson várta a vendégeket: Németh Istvánné polgármester a tájházat és a mellette lévő kovácsműhelyt mutatta meg. Láttunk már ilyesmit persze másutt is, de itt valahogy az Őrség zöldjében, a Zala folyó mellett és a rendkívül érdeklődő közönség tagjaként bensőséges hangulatúvá vált számunkra a látogatás.
Amihez természetesen az is hozzájárult, hogy a polgármesterasszony nagyon személyes hangvételű, a maga által is átélt, véghezvitt cselekedetek felelevenítésével avatott be minket a helytörténetbe. A ház eredetileg a helyiek összefogásával épült az l800-as évek végén, mai szóhasználattal élve szolgálati lakás céljára a nagyrákosi kovácsnak és családjának. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát azonban a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-es évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata. Csakhogy a munkálatok megkezdése előtt az épület tetőszerkezete teljesen leégett, így késett a felújítás. Pályázati pénzeknek és a helyiek nem lanyhadó lelkesedésének köszönhetően csak elkészült a zsúpfedeles műemlék tájház, amelyben négy helyiséget alakítottak ki, tisztaszobát, konyhát, kamrát és hátsó szobát. A berendezés, a felszerelési tárgyak az 1920-as évek hangulatát idézik, ahogyan akkoriban éltek az itteniek. Nem biztos, hogy a berendezés mindenben autentikus és szakszerűen bemutatott, de főként a konyhában időzve könnyen a 100 évvel ezelőtti életbe képzelhetjük magunkat, miközben a csak evidékre jellemző fűtési, főzési alkalmatosságokkal is megismerkedhetünk. A kovácsműhelyben pedig kalapálgathat egy kicsit a látogató.
Milyennek találod ezt az értékelést?
305 értékelés / 31 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.