Érdekes
2024. július 7.a párjával járt itt 45 Szolnok legnagyobb városi rendezvénye a négynapos Tiszavirág Fesztivál az idén immár tizenhetedik alkalommal került megrendezésre, most június 19-22. között. Azon a területen, ahol a rendezvény zajlik, áll Szolnok romantikus hangulatú református temploma is, mint egy mesefilmből idepottyant neogótikus várkastély.
Ide éppoly nehéz normál körülmények között bejutni és megnézni, mint az ország legtöbb, nem kiemelkedő turisztikai érdekességű templomába. Nekünk sem sikerült eddig. Most viszont a Fesztivál idejére megnyitották a templomot a nagyközönség számára is (Nyitott templom címen), és jól felkészült segítők fogadták a betévedőket, hogy mit miként lehet megnézni. Például hol vezet lépcső a karzatra, mit látunk a templom körül sétálva. De azt sem tartották szentségtörőnek, hogy a templomban rajzolgassanak a gyerekek egy nekik kialakított helyen. Egyedi formavilágú, szokatlan elrendezésű templomba jut a betérő, egy szabályos ötszög alaprajzú, központi térbe, ahol középütt helyezkedik el az úrasztala, amelyet az oldalhajókban helyet foglalók mintegy körbeülnek. A templom épülete most a Fesztivál egyik kiemelkedő főszereplője is volt: Toronymagas kiállítást szerveztek az előre meghirdetett fényfestő rajzpályázat nyerteseinek, résztvevőinek. A Református Templom a szolnokiak által megálmodott színes vetített homlokzatot kapott. Esténként lélekemelő látványosság tárult hát a bámész nép elé, egy olyan világot teremtve, melyben a fantázia a legjobb útitárs.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Átlagos
2024. július 4.egyedül járt itt 35 Nem különösebben vonzó most a hely a szomszédos építési munkák miatt, meg hát a Nap is telibe süti a járdára kihelyezett kis asztalokat. Kívül belül üres volt a hely, pedig éppen délidőben érkeztem. De nagyon kellett elvitelre egy szendvics közvetlen éhhalál ellen, mert rendes ebédre nem volt időm.
Az ifjú kiszolgáló hölgy pedig kedvesen beinvitált. A csöppnyi belső helyiség hangulatosan van berendezve, díszítve, a pultban azonban nem néztek ki valami jól az egyenként árválkodó, mintha maradékok lennének falatnyi süteményfélék, darabonként közel 2000 forintos árért. . . Kértem egy ásványvizet és egy sonka-sajtos szendvicset. Az ásványvíz a design-díjas 383 víz volt, amelynek tényleg mutatós a sokszögletű hasáb alakú palackja, de az íz-díjat már kevésbé tudom értelmezni, pedig azt is kapott már. Nagyon divatos mostanában ez a víz a vendéglátóhelyeken, de könyörgöm, ahogy a neve is mutatja, ez mindössze 383 ml, még fél liter sincs, és mindenütt igen drágán adják. Ám a szendvics, amit valaki gyorsan elkészített nekem a függöny mögött, az finom volt, főként a ropogós, friss baguette ízlett, amibe a hozzávalókat tették. És így együtt nem is került sokba ez a gyors ennivaló. De törzsvendég nem leszek náluk.
3Ételek / Italok
4Kiszolgálás
4Hangulat
3Ár / érték arány
4Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 30., csoporttal járt itt 45 Valamikor hajdanán már jártam itt, a híres Dohány utcai nagy zsinagógában, de az ámuldozásomon kívül nem sokra emlékeztem vele kapcsolatban. Örömmel és nagy várakozással fizettünk hát be most egy vezetett zsinagóga-sétára. Kitűnő hozzáértésű szakvezetőt kaptunk, aki a körülmények ellenére is igyekezett minden fontos vagy érdekes információt átadni a csoportnak.
Merthogy a körülmények abból a szempontból nem voltak előnyösek, hogy vasárnap délelőtt jártunk ott, amikor a külföldi turistaáradat szinte ellepi a zsinagógát. Irigylem is, most látva, Ugor kolléga fotóit a szinte üres belső térről. Tényleg jobb nem a turista főszezonra és hétköznapra időzíteni a látogatást. De ez nem egy keresztény templom, ismereteim szerint nem is épült annak. A pesti zsidó hitközség elöljárósága 1850 végén határozta el, hogy a Dohány utcai telken, telkeken a már meglévő kisebb zsinagóga átépítésével egy reprezentatív, fényes kultusztemplomot épít. Több építészt felkértek a tervezésre, végül hosszú huzavona után a ma már nem létező bécsi nagyzsinagóga építőjét, Ludwig Förstert bízták meg a tervezéssel, aki egy mór stílusú épület tervével nyerte el a megbízást. Kétségtelenül tervezett más zsinagógákat is, de művei sorában keresztény templomok is szerepelnek. Az építész és a zsidó hitközség közötti elszámolási viták nyomán azonban Förster felmondta az együttműködést ezért a zsinagógát Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó híres építészének közreműködésével fejezték be. Tehát a Dohány utcai zsinagógát keresztény építészek tervezték és építették. Nem csoda hát, így magyarázta vezetőnk, hogy a keresztény templomokból ismert egyes elemeket vittek be a pesti zsidók főtemplomába. Nekem az itt sosem használt, mégis mindkét oldalra elhelyezett szószékek tűntek fel meg a zsinagógákban nem jellemző orgona például. És igen, különösen a vasárnapi turistaözönlés közepette nemigen lehet itt semmiféle áhítatra jutni, de ez egyébként is erősen neológ vallási hely, ez látszik a terem belső elrendezésének néhány részletében is. Mondják, akik idejárnak, hogy itt a péntek esti vagy a szombati istentiszteletek sem olyan ájult csendességben, mereven zajlanak, mint egyes keresztény liturgiák szerint. Áhítatot tehát nem éreztünk, sok turistát kerülgettünk, és mégis, és ennek ellenére egy csodás imatermet láttunk.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2024. június 30., csoporttal járt itt 55 A Dohány utcai zsinagóga látogatásának elengedhetetlen kiegészítője a vele összeépített Zsidó Múzeum megtekintése. A múzeum helyén állt eredetileg az a lakóház, ahol 1860-ban született Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Az elülső árkádsor lebontásával képzett kis tér az ő nevét viseli.
A kiállítás nagyon jól rendezetten mutatja be a judaizmus alapjait, a zsidó hétköznapokat, ünnepek és életfordulók szokásait az azokon használatos tárgyak segítségével. A zsidó tárgyi örökség itt látható gazdag gyűjteményének értelmezését segítik a kihelyezett feliratok, eligazító szövegek, de szerintünk jobb, ha szakértő vezetővel nézzük meg, mert a nem zsidó látogatóknak sok új tudás, összefüggés lesz megismerhető. Az érdekességek és a sok gyönyörű tárgy, az összetett ismeretanyag el is varázsolja a múzeum látogatóit. De a kiállítás rendezői nem hagyják, hogy ne szembesüljünk népük tragédiájával, a 2. világháború idején zajlott üldöztetéssel. Az utolsó kis helyiségben megindítóan hétköznapi tárgyak, mint például egy nagyocska leány naplója, de persze a sárgacsillagok is, emlékeztetnek arra, hogy ezen a helyen a hajdani zsidó gettó területén járunk. És a múzeumot elhagyva körbesétálhatjuk, belépni tilos, a budapesti gettó itt eltemetett áldozatainak sírkertjét.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 30.a párjával járt itt 45 Mórnak két katolikus temploma is van, ráadásul egymáshoz igen közel, a város központjában. Az égbenyúlóan karcsú kapucinus templomról már írtam, most a másikat mutatom be, amely mind külső, mind belső megjelenésében nagyon eltérő az előzőtől.
Információt nem könnyű találni a Szent Kereszt templomról a neten, és meg is zavarja a keresgélőt, hogy ez a mai, szinte erődtemplom jellegű épület a reformátusoktól visszavett templom, az ún. Magyar templom helyén épült, ezért gyakran ma is ezen a néven emlegetik. Szerencsére a templom bejárati folyosójában pontos történeti leírást találtunk. Eszerint a település központjában lévő, támfallal erősített kis magaslaton 1888-ban megkezdett templomépítés eredményeként egy neogótikus stílusú építmény született, miközben meghagyták, de megmagasították az itt elbontott Árpád-kori templom tornyát és a falakból is azokat a részeket, amelyekre szükség volt. A robosztus, vaskos épület neogót stílusát látva, körbejárva az épületet igencsak meglepő a főbejárat rokokó díszítettsége. Erre azonban végképp nem találtam magyarázatot. A tágas, nagy belsőterű templomban a fából készült főoltár és a szószék is neogótikus stílusú, de a főoltár mögötti, szokatlan elhelyezésű falfestmények már egy későbbi stíluskorszak, a szecesszió idején készültek, 1910-11-ben. Meg kell még említeni, hogy a bejárati kis folyosóban meglehetősen köznapi tárgyakat mutatnak be üvegvitrinben őrizve: két szőlőtövet! Mór jómódját ugyanis századok óta a szőlő, a bortermelés adja, illik hát kellő tisztelettel bánni a szőlőtőkékkel, akár a templomba is bevinni őket, még ha csak a bejárati részbe is.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 25., csoporttal járt itt 45 Korábban is szerettünk volna már ide bejutni, de lemaradtunk egy, ha jól emlékszem, a szecesszió világnapja alkalmából meghirdetett vezetett bemutatóról, így nagyon vártuk az alkalmat, hogy belülről is megismerhessük a Rumbach utcai ún. kis zsinagógát. Ez az egyik tagja az ún.
zsinagóga-háromszögnek a Dohány utcai nagy és a Kazinczy utcai ortodox zsinagógával együtt képezve az együttest. Mindegyik különleges a maga nemében. Most a Korzózz Velünk által szervezett Két zsinagóga című sétán sikerült kitűnő szakvezetéssel megtekintenünk a nagyot és ezt a kicsit. A Rumbach utcai zsinagóga 1870 és 1873 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Ebből a szempontból érthető, hogy a szecessziós programban szerepelt az épület megtekintése. Na, de ez az épület sem kívül, sem belül nem szecessziós, sokkal inkább romantikus, a mór stílus építészeti jegyeit magánviselő. És a belső tere valahogy nagyon szigorú. . . Nagyon szép, nagyon rendben van a felújítás után, de rideg. Ezt a hangulatát nekünk most még az is fokozta, hogy zenekari próbába csöppentünk, amiért is még az idegenvezetőnkre is rászóltak, hogy halkabban beszéljen. . . A középütt lévő kis színpad fölé pedig durva fémtartó van szerelve a fényforrásoknak, de másutt is vannak fémelemek, talán a hang terelésére szolgálnak, amelyek így együttesen kifejezetten kellemetlen látványt nyújtanak. Megnéztük, letudtuk, de nem ilyennek reméltük.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Időpazarlás
2024. június 24.a párjával járt itt 15 Hát nem, nagyon nem. Sajnáljuk, de a nagy várakozás után, amellyel mentünk, nagy csalódást jelentett nekünk a Gozsdu udvar. Reméltük, hogy egy fárasztó városnézési program után majd itt kényelmesen leroskadunk egy éttermi teraszra, és jót ebédelünk.
De beigazolódott, amit előzőleg valahol olvastam, hogy ez a udvar és etető helyei a külföldi turistákra vadásznak, tőlük nagyobb bevételt remélve, mint tőlünk, hazaiaktól. Mi ezt olyanképpen láttuk igazolva, hogy nem elégszenek meg az étlap, itallap feltűnő kihelyezésével, még egy becsalogató, vendégfogó embert is kinn posztoltatnak a bejáratnál. Márpedig mi ezt ízléstelennek tartjuk, és külföldön úgy tapasztaltuk, hogy ezzel a módszerrel nem a jó éttermek szoktak élni. . . Le is mondtunk az itteni ebédelésről. De volt még egy úgynevezett attrakció, ami idevonzott bennünket, a hétvégenként megtartott Antik Vintage Market. Nos, ez aztán végképpen elvette a kedvünket, hogy időt töltsünk itt. Az egész olyan gusztustalan, hogy még fotót sem készítettem róla. Szinte kimenekültünk a még gagyinak is gyenge, tényleg csak a legigénytelenebb turistákat megcélzó kínálattól, a Gozsdu udvarból.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 24.a párjával járt itt 45 Láttam már korábban is a kerítésen át ezt az emlékfát, amikor arra jártam. Mert szerencsére az utcáról is látni, és aki észreveszi, ha nem is tudja pontosan, mit jelképez, talán csak elgondolkodik rajta, hiszen a híres Dohány utcai nagy zsinagóga mögött található kis parkban, kertben áll az alkotás.
Hivatalos elnevezéssel ez a Holokauszt-emlékpark, és itt látható a Varga Imre szobrász által tervezett, vörös gránit talapzaton álló, Holokauszt áldozatainak emlékfája. Több szimbolikát is egyesít az alkotás, mert elsőre például egy szomorú fűzet látunk, ami az elveszejtett lelkek miatti szomorúságot jelképezi. De ha jobban megnézzük és még magunk előtt látjuk az itteni Zsidó Múzeumban kiállított menórákat, amelyek maguk is szimbólumok, egyfajta életfa ábrázolások, akkor feltűnik, hogy a többágú fa egy lefelé fordított menóra alakját mutatja. Közelről nézve azt is észrevesszük, hogy a krómacél plasztika levelein a holokauszt áldozatainak nevét örökítették meg. Aki igazolni tudja, hogy ebben a rettenetben hunyt el valamely hozzátartozója, és ekként kíván emléket hagyni róla, akkor kérheti azt. Az alkotás létrejöttét Tony Curtis által életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta, ezért hívják a művet Emanuel-emlékfának.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 20.a párjával járt itt 45 Sárkányölő Szent György-kút, amely II. világháborús emlékmű. Első látásra kicsit furcsállottuk, bizonyos szögből felnézve ugyanis úgy tűnik, mintha a harcos lova nem ágaskodna, hanem éppen fejre állna és hátsó lábai merednének az ég felé.
De jobban körbejárva az oszlopot, és más szögekből is megnézve a sárkánnyal folytatott küzdelem jelenetét, látszott, hogy a paripa a harcban ágaskodik. Itt tartottunk a felismerésben, amikor az is kiderült, hogy több ez, mint a szokásos sárkányölő Szent György-szobor. Egy málladozó kerámia-könyv lapjára írva vagyon, hogy ez a II. világháború móri áldozatainak emlékműve. Az oszlopon spirális csíkban olvashatjuk az áldozatok nevét is. Vagyis Szent György-szobor is, világháborús emlékmű is, de még kút is, merthogy az oszlop egy elalgásodott vizű, inkább pocsolyának látszó kis medence partján áll. Nekünk sok volt ez a többszörös funkció így együtt. Talán kevesebb több lett volna, és hát a karbantartásra is ügyelni kellene.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. június 20.a párjával járt itt 45 Kicsit bóklásztunk a faluban, hogy ne csak a Károlyi-kastélyt ismerjük meg valamennyire, és a temetőhöz vezető úton egyszer csak a lombok takarásában megláttunk egy kisebb fajta piramist. Közelebb menve kiderült a feliratból, hogy ez az I. világháborúban elesett hősi halottak emlékműve, alatta szöveg: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!
A feliratok fölött kétoldalt angyalok által tartott magyar középcímer korona nélkül. Az emlékmű hátoldalán pedig gránit táblán szerepel a községből elesett 74 hős katona neve. Különös emlékmű, egyáltalán nem hasonlít a szokásos I. világháborús emlékművekhez. Talán azért, mert nem szakmabeliek tervezték, nem is követték az akkori ezzel kapcsolatos akkori iránymutatásokat. Az 1924 nyarán felállított piramis-emlék tervezői Károlyi József gróf és Zámbó Ernő uradalmi segédtiszt voltak. Kétségtelen, ráférne az emlékműre a felújítás, környezetére a rendezés, de nekünk így, ebben a romantikusan megbúvó omladozásában is nagyon tetszett.
Milyennek találod ezt az értékelést?
306 értékelés / 31 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.