Aminda adatlapja

Van, amibe be is lehet ülni, meg szimulátor segítségével élvezni a repülést és irányítást, veszély nélkül. Ha már a veszélynél tartunk, feltétlenül ki kell próbálni a néhány perces izgalmát a repülésnek és zuhanásnak! Képi anyag, korabeli ruhák, interaktív bemutatók, ügyességi pálya, kedves, figyelmes és hozzáértő „személyzet” van. A régi és az új épületeket nagyon ötletesen használták ki. A termek, a mosdók tiszták, világosak. (Zárójelben kívánkozik ide: a gyerekeket kísérő nevelőket már a bejáratnál figyelmeztetni kéne, hogy az ő feladatuk, hogy a rájuk bízott kicsiknek ne engedjék meg, hogy szemeteljenek, és fél órán belül elrontsák a liftet. )
Elegendő stílusos pihenőhelyek (repülőgép-ülések) vannak, büfé is, ahol nagyon jó áron lehet akár ebédelni is. Mindenkinek tudom ezt a nagyszerű kiállítást ajánlani, korosztálytól és érdeklődéstől függetlenül is!

A szálloda gyönyörű helyen fekszik, könnyen megközelíthető, a szobák kényelmesek, az ágy szintén (én nem szeretem a túl kemény ágyakat, mintha a földön aludnék), a tv, internet jó, a fürdőszoba tiszta, szintén a fehér törülközők, amit bármikor cserélnek. Az első emeleti szobában 2 erkélyajtó van, előtte francia erkély, az egyik ajtón szunyogháló. Tökéletes megoldás. A recepció mellett lounge, kényelmes kanapékkal, fotelekkel, tv és billiárd-asztal van, és egy csodálatos kandalló, amiben reggeltől késő estig „igazi” tűz ég. Külön kérésre készítenek forralt bort, amit havas estéken itt lehet iszogatni! Nagyon jól felszerelt edzőterem is van! A Wellness-rész is jó, uszoda, jakuzzi, gyerek-medence, 3 szauna, hideg zuhany, a teraszon – ahol napozni is lehet – még egy jakuzzi, és hideg-vizes nagy dézsa. Nagyon tetszett, hogy a (közös, férfi-női) mosdóban volt egy centrifuga a fürdőruhának. De hol lehet levenni a vizes fürdőruhát? A női vécében? És nem lehet fürdőruha nélkül zuhanyozni sem? A szálloda különböző, nagyon szimpatikus programokat ajánl. A miénk egy „bakancsos túra” volt, sajnos csak 1 napig tudtuk élvezni, utána az olvadó hó miatt az útvonal járhatatlan lett. A személyzet barátságos, szolgálatkész, nem merev. A reggelik kiválóak – széles választék mindenben. Habár pirítós és főtt ill. lágy tojás nincs, a szokásos büféasztalon, de a kemencében sült friss lángosok, a házias tepertő, kolbász, sonka bőven kárpótolja ezt.

Kellemes és kifogástalan az első benyomás, az őszi kert, az étterem, a pincérek nem tolakodó de figyelmes kedvessége, az öltözetük, a tisztaság, a vonzóan berendezett étterem, a kúttal és rálátással a konyhára, a mellékhelység színei és dekorálása. Mindez már feltételezi, hogy az ételek is tökéletesek. Erre az élményre egy kicsit várni kellett , és az is nagyon biztató, hogy az egyik felszolgáló odajött az asztalunkhoz, és jelezte, hogy már hamarosan kész lesz az étel. Sajnos nem tudtunk többféle fogást kipróbálni (otthagyni meg képtelenség lett volna! ), így sajnos csak a főfogásokról tudtuk megállapítani, hogy tökéletes. Olaszos ízvilág, harmónia, ízléses tálalás. Az árak normálisak, elfogadhatóak. Ajánlom mindenkinek!

Különböző zenei és hagyományőrző programokat tartanak itt az évszázados falak közt, látogatás tervezésekor érdemes megnézni a programokat. A várlátogatás végeztével be lehet térni a vár területén lévő büfébe – a bodzaszörp nagyon finom!

Van egy nagyobbacska is, amiben úszni is lehetne, ahhoz viszont ez meleg (26 – 28 fok körüli), viszont üldögélni, lazulni, napozni ideális, délutántól egy részben már kellemes árnyékban, de 1 óránál tovább akkor is túlzás. Sajnos, csak szóbeszéd alapján lehet találgatni, hogy gyógyvíz van-e a nagyobb medencében és a gyermekmedencében is. Ezen kívül lehet napozni (újból), ha foglalsz padot (kicsit kevés – és magyaros szokás szerint „foglalják”), vagy viszel fekvő- / ülőalkalmatosságot), lehet sakkozni is, sétálgatni a szépen gondozott strandon, és beülni a sajnos csak egyetlen büfébe, aminek a választéka nem a legjobb. A többi, valamivel jobb kínálattal, (már? ) csak az utcán át közelíthető meg… ki tudja, mi ebben a ráció. Akit zavar az elég hangos, és nem egyértelműen színvonalas rádióműsor, az pihenni sem igazán tud, pedig a környezet nagyon alkalmas lenne. A legfiatalabb korosztálynak viszont van egy kis játszótere is. A medencék előtt van zuhanyozó, viszont aki a strandolás végeztével tisztálkodni szeretne (értsd: ruházat nélkül), be kell érnie egy nem makulátlanul tiszta, kényelmetlen, zuhanyrózsa és meleg víz nélküli zuhanyozóval. A fából készült öltözők viszont jók és elégségesek.

A sütik is ellenállhatatlanok: például az egyik kedvencem a francia-krémes, meg a… de nem akarom felsorolni most őket, tessék inkább kipróbálni! Természetesen a sütemények és torták is nagyon vonzóak, nem lehet ellenállni a "Kardinális"-nak. Többször jártam itt, a sütemények mindig frissek, az ízek természetesek, és bőséges a választék. Ajánlom mindenkinek ezt a kedves kis helyet, nagyon is elfogadható áraival. (Zárójelben hangsúlyozom, ez a CUKRÁSZDA, és nem a közeli Fagyizó a főtéren! )

Hatalmas, fás-árnyas, többszintű terek, az állatok gyakran mintha a természetben lennének, pontos és érthető magyarázatok, táj-jellegű elhelyezés, tisztaság és elegendő mosdó és büfé. A vadaspark igazi különlegessége a Magyarországon és Európában is egyedülálló Zöld Piramis, ahol az épület föld alatti szintjén cápák és más vízi állatok „között” sétálhatunk, üvegfolyósókon. Zöld Piramisnak nevezett épület föld alatti szintjén az Indiai-óceán élővilága jelenik meg. Üvegfolyosóban közlekedve az 500. 000 literes akváriumban lévő cápák, ráják, korallok és más élőlények világát figyelhetjük meg. Az Esőerdőben pedig nemcsak az állatokat figyelhetjük meg, de függőhídon közlekedve a trópusi fülledt párában még az élményt is átéljük. Akár egész napot (napokat) el lehet itt tölteni, semmiről nem kell gondoskodni, csak fényképezőgépről. Egyébként, szálloda is van a Vadaspark területén. Apróság, de sajnos nem általános, hogy a parkolókban árnyékot adó fák legyenek. Itt még ez is adott volt. Ajánlom mindenkinek, valóban páratlan élményben lesz része!

A hangulat – ha lehet ennek nevezni, annál kevésbé. A kertben ültünk le, velünk szemben a fogadó-rész egyik szobájának résnyire nyitott ajtaja (nem lehetett belátni). A konyhából előjött „valaki”, kést élezve, és állt egy darabig mögöttünk. Majd megfontoltan és egy hang nélkül elballagott mellettünk, a kést csattogtatva a fenőkéshez, becsukta az ajtót, és ugyanolyan komótosan visszaballagott, szó nélkül. Valószínűleg a személyzethez (uram bocsá’ tulajdonoshoz? ) tartozhatott, mert vendég, ugye, nem élez konyhakést… Hát ennyi…