boogi adatlapja

A felszolgáló lány közben elvitte az étlapot, segíteni nem tudott, így fejből rögtönöztem. Végül is nem volt rossz, de semmi extra. A bodzaszörpöt jobban összekeverhették volna. A WC-t takarítás miatt le kellett pár percre zárniuk, többször elnézést kértek, de állítólag szörnyű állapotok uralkodtak. Elhittem, inkább továbbmentünk. Összességében az a benyomásom, hogy már túljutott a hely a mindegy milyen, úgyis jönnek a turisták felfogáson, de még van mint csiszolniuk, tanulniuk. Maradjanak a hagyományos magyar konyha vonalon, csak picit jobban csinálják. Hajrá!

Illik a hely hangulatához. Ami viszont rossz pont nálam, hogy nagyon hangos a zene. Eleve visszhangos a terem (ezen lehetne javítani), és még az amúgy kiváló zenét is túl kell kiabálni.

Az étteremben kiválóak az ételek és italok. A felszolgálásnál már pici zavart éreztem: elkezdtük kérdezni az egyik felszolgálót az étlapról, amikor jött a kollégája, hogy átveszi. Mondat közben. Pár percet kellet várnunk rá, majd ugyanazt elmondta. Wellness: szólni kell az étteremben, hogy működjön a jakuzzi és fűtsön a szauna. Ehhez ki kell menni a kertbe. Ha működik, akkor kellemes, jó hangulatú. Ami rossz: ahhoz képest, hogy tavaly nyitott meg, esik szét. Megvetemedett szobaajtó, legolcsóbb kilincs, széteső ágyvég és szekrényajtó. Lehet a helyi építőiparra fogni ezeket, de azt nem, hogy az amúgy elég nagy fürdőszobában nincs egy polc sem, azt nem. Nem tudod hova tenni a fogkefédet sem. A zuhanyfej félig széttörve. Kicsi, lapos párna nagy méretű huzatban. Az ágy elgurul, a kettő külön-külön. Amit jó, ha tudsz: a standard szobákhoz nem jár szaunalepedő (kérésre adtak), sem fürdőköpeny, amit viszont nem tudtak adni felár ellenében sem (a prémium szobákhoz jár). Nincs hajszárító sem a wellnessben, sem a szobákban, ez télen kellemetlen lehet. Remélem, az üzemeltetők olvassák ezt a bejegyzést és javítanak a hibákon. Kár lenne, ha így maradna.

Egyedül a narancsos-mézes gyömbérsör nem jött be, de ízlések és pofonok. . . A kaja is finom, igazi sörözős a kínálat. A pulthoz kell menni kérni, mármint kiabálni, hogy értsék a rendelésünket.

Nagybörzsönyt érdemes meglátogatni, több műemléke, múzeuma mellett a falu maga is hangulatos és gyönyörű helyen fekszik. a lakók összefogtak, pár vendégháznál kemencét építettek és minden hétvégén más háznál lehet frissen sütött lepényt enni. Persze a lepényre inni kell: ugyan kínáltak bodzaszörpöt, de közelébe sem ért az Édes Otthonban fogyasztottal. Tehát vissza: a limonádé és szörp mellé még egy fagylaltkehely is belefért, ami szintén finom volt. Biztos, hogy visszamegyünk, ha nem lesz ilyen meleg és ebédelni is bírunk, mert magával ragadó a hely.

Sörválaszték semmi extra, borokkal jobban állnak. Viszont ehhez a színvonalhoz drága, még Budán is.

Ez nem azt jelenti, hogy túl zsírosan vagy fűszeresen főznének: a bableves vagy a csülök pont olyan, amilyennek lenni kell a nagymamáink szerint. Vagy egy kicsit még jobb. És a pite. . . Az még mindig A PITE. És a legszebb a végén a számla: négyen úgy belaktunk, hogy mozdulni sem bírtunk, annyi pénzből, amennyiből máshol ketten ebédelünk.