CsuJó adatlapja

A levendulalepárló is szabadon látogatható volt vezetés nélkül. Vásárlási lehetőség is volt a helyszínen az emléktárgyakból, és a gyógynövénytermékekből is, valamint az apátsági termékekből

Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez. Az L-alaprajzú épület fésűs beépítésű utcavonalon áll, a hozzá kapcsolódó falkerítést kocsi- és gyalogkapu is tagolja. Az udvari oldalán pilléres falmellvédes tornác fut végig. A szobákban búbos- és rakott kemencék, a konyhákban szabadkémények idézik a régi korok hangulatát. A kisdiák az épületnek a gyönyörű, széles főutcára eső rövidebb szárában padlós, tágas háromablakos szobában lakik harmadmagával, csupa úrfiúval- írta a nevezetes eseményről Illyés Gyula Petőfi-életrajzában. Az épület az utóbbi években több fázisban felújítása került. Az emlékházban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából összeállt egy új, interaktív kiállítási anyag ami nagyban emeli az emlékház színvonalát, nagyon szépre sikeredett.

Jelenleg a Sass családról és Petőfiről láthatunk képeket, kaphatunk információkat. Az irodalomtörténet úgy tartja számon, hogy a költő a Sass-fivérek - István és Károly - illetve húguk, Erzsike társaságában tette meg az utat Uzd és Borjád között a Pesthy család négyökrös fogatán. 1845 szeptember 26. október 7. között itt írta Petőfi Sándor A négy ökrös szekér, A Magyar nemes, Gyermekkori Barátnémhoz, A költő s a szőlővessző, Hegyen ülök, Szerelem átka című verseit. A méhes előtti szobron A költő s a szőlővessző" című versből olvashatunk egy részletet.

Az átépítési munkálatok 1981-ben kezdődtek el, melynek építésze, az Ybl-díjas Kerényi József volt. 1984-ben avatták fel a Művészetek Házát. Az intézményben található orgonát 1989- ben a drezdai Jehmlich orgonagyár készítette, melynek felújítását utoljára 2013 májusában végezték el. Az épület homlokzatán megmaradt Mózes kőtáblája és ennek formáját vette fel a felújításkor az épület elé állított díszkapu is. Művészetek háza Szekszárd egyik legmeghatározóbb kulturális egysége. 200 fős hangversenytermével és kiállítóterével hívogatja látogatóit. Rendszeres otthona kortárs kiállításoknak valamint zenei koncerteknek is.

Ezt a részt Augusz Antal a későbbi báró apja építtette. A középső jelenleg fehér részt, amely a Vármegyeháza klasszikus stílusában épült szintén Ő építtette egy évtizeddel később. A legújabb várszerű északi szárny a Miramare kastély mintájára épült. Ezt a részt báró Augusz Antal, Liszt Ferenc jó barátja építtette, ahol több alkalommal vendégeskedett is. Itt alkotta meg és Augusznak dedikálta VIII. rapszódiáját a Magyar Rapszódiát. Később itt működött a Szekszárdi kaszinó, majd az ország első közgazdasági és társadalomtudományi szakkönyvtára. Közel 70 évvel később ide költözött a Liszt Ferenc Zeneiskola melynek alapító igazgatója Husek Rezső zongoraművész volt.

A múzeum előtt felállított mellszobor lényegében egy másolat, mivel először a névfelvételt, és a szobor múzeum előtti felállítását, a minisztérium nem engedélyezte. Az eddigre már elkészült első szobrot, egy kényszerűségből kitalált, két márványoszlopból és tympanonból álló fülkében, a földszinti folyosó falán került elhelyezésre. Ahhoz hogy itt elférjen, a hátoldalából egy darabot ki kellett vágni. A másolt szobor avatása után az eredtit, a szobrászművész Farkas Pál kijavította, és a Belvárosi Plébánia Közösségi Házának ajándékozta. A múzeum előtt álló alkotást nagyméretű római oltárkövek veszik körül, melyek Bölcske község határában, a Duna medréből kerültek elő.

Az oldalakon latin nyelvű, 1740-es évszámot kiadó, kronosztikonos feliratok olvashatók. A sarkokon Szent Rókusnak, a pestisből gyógyulók védőszentjének, Szent Sebestyén vértanúnak, és az akkori Magyarországon mindenütt tisztelt Tolentinói Szent Miklósnak a szoboralakjai található­ak. A déli oldalon láthatjuk Szent Rozáliát fekvő helyzetben, egy vasráccsal védett fülkében elhe­lyezve. Az obeliszk oldalát pedig Immaculata-szobor gazdagítja. Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredeti­leg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát.