DEndre adatlapja

Őszinte, egyszerű hely ez, nincs sok variáció, bő olajban sült halakat kínálnak, az általam rendelteken kívül fogast, keszeget, harcsát is. A halak frissek voltak, megfelelően sütötték meg őket, a pontyot hamarabb is kikaphatták volna az olajból, de azért jó volt így is. A tzatzikit nagyon eltalálták. Friss ipari kenyeret adnak mindehhez. Tisztes 4 pont.

Simán meglenne az 5 pont a konyhára, ha a hal nem hűtőízű, sőt, szárazkás állaga arra utalt, hogy ki volt engedve majd visszafagyasztva. Most erre sokféleképpen lehet reagálni, különösen, ha valaki csak ezt az egy ételt eszi. Mi elosztottuk ketten mindhárom fogást. Jómagam levonok egy pontot a konyhától, mert vajszívem van és minden egyéb remek volt, a 4500 forintba kerülő halon kívül. Sőt, mivel a hely összességében nagyon el van találva, egy baki miatt nem akarom lerontani az átlagát s végső soron maga az élmény is kb 4,5 pont volt, amit szokásom szerint felfele kerekítek. De azért lehet, hogy legközelebb nem kérek harcsát.

Mondom, ez egy borbár, nemde? Akkor erre fel hoz csak borlapot. Megkérdem, hogy ki készíti a ház borát, nem tudja, pedig ennél alapvetőbb információ egy borbárban el sem képzelhető. Végül miután a palackot kihozza, nekem kell arról leolvasni, hogy a Zelna pince palackozta. Formálisan egyébként udvarias a fiatalember, ezért is adtam 3 pontot a kiszolgálás rovatra. Egy kacsamájas kacsarillette-et ettem, ami kifejezetten jó volt, a hozzá adott briós állagán lehetne javítani, túl tömör volt, nem adott igazán jó élményt. 2690 ft volt, ez átlagos díjszabás. Kreinbacher Juhfarkot ittam hozzá, 1250 ft egy pohár, jó volt a kettő együtt. A konyharovatban erre nem biztos, hogy járna az öt pont, de a borválaszték emel egy kicsit. Felszámolnak 12% felszolgálási díjat, amit nem érzek indokoltnak. Összességében jó élmény volt a Fióka, négy és fél pont körül van, szívem a négy fele hajlik, de ha belegondolok, hogy milyen helyeknek adtam négy pontot az elmúlt években, akkor racionálisan, az igazságosság jegyében megadom nekik az ötöt.

Érkezéskor nem álltam meg, hogy az étteremmel szembeni panorámát meg ne örökítsem, az étteremből kilépő felszolgáló „Segíthetekje” kicsi offenzívre sikeredett (egyébként is kifejezetten idegesítő ez a fordulat pincérek esetében), mondtam is neki, hogy amennyiben pincérként dolgozik ebben az étteremben, akkor bizonyára segíthet, mert enni szeretnénk. Innen kezdve normalizálódott a hangnem, ezért is adtam 4 pontot a kiszolgálás rovatban. Az étlap igényes, fantáziadús. Mi kértünk Szent Jakab kagylót fehér csokoládés karfiolpürével (2890), békacombot salátaágyon (2790) és mákos paleo körtetortát (1490). A kagyló kifejezetten jó volt, a köretet egyenesen bátornak nevezném, jól sikerült ízre-állagra egyaránt, a békacomb finom volt, de a panírja totál amatőr, pankó morzsából készült kompakt panír jobban meggyőzött volna minket. A kurkumás saláta megelégedésünkre szolgált, akárcsak a törekvő bloggercukrászdákat idéző torta. Tisztes 4,5 pont a konyha, amit 5re kerekítünk. Ittunk egy pohár Chateau Dereszla Dorombort (700 ft) valamint Kabart (990)
Az összélmény is megér nekünk 5 pontot.

A pultos hölgy a szakmájában a legjobbakhoz tartozik, kedves, kommunikatív és felkészült, nagyon jó volt Vele elbeszélgetni sörökről, sörfőzdékről, kávékról és kávézókról. A beltér hangulatos, az árak nagyon korrektek. Vettünk három sört hazavitelre is a szomszédos Vandál Brewing főzdéltől. Az élmény csillagos ötös.

A háttérzene kiváló, ideális e hely atmoszférájának kiegészítésére. A választék a magyar konyha közkedvelt fogásaira épül. Mi velős pirítóst (1700), kacsamájat (3300), halászlét (2400, belsőséggel, anélkül 2000) valamint somlói galuskát (1800) kértünk, szépen tálalt, jó ízű, jó állagú étkeket kaptunk. A halászlé az étlap szerint a Rév csárda stílusát követi, ezt nem tudom megerősíteni, de ez cseppet sem baj. A lé nem volt olyan emulziós, selymes, mint az, viszont sokkal jobb volt benne a halhús, mint a hivatkozott egységben. A tulajdonos szolgált ki minket személyesen (csak mi ültünk a belső térben, így ért ez a szerencse), érdekes és tartalmas eszmecsere alakult ki köztünk. Remek, egyértelműen öt pontos élmény volt a Szaletly, jó szívvel ajánlom mindenkinek.

A fokhagymás pizzakenyér különféle kencékkel 2000 forintért jó vétel volt, a halászlé 2800-ért már billegett kicsit, főleg, hogy az egyébként ízletes lében a hal kissé túlfőtt. A málna csoki málna elnevezésű desszertre is 2470 forintot túlzásnak éreztünk elkérni, ezt az egyébként finom süti komplexitása nem tette indokolttá. Jó volt egyébként a lisztmentes csokitorta, jók voltak a málnatextúrák is, de maga a süti túlságosan egyszerű, ennyiért költeményeket lehet kapni sokfelé, a fővárosban is, ez a meztelen igazság. 1600-1700 forintért rendben lett volna. A konyha 4,5 pont, az ár/érték arány 2,5 mindkettőt felfele kerekítettem. A kiszolgálás és a dizájn emeli fel a helyet számomra az öt pontosok közé.

A palackos választék szaküzlethez méltó, emellett közel húsz bort mérnek ki, a Felvidéket Geönczeöl Attila valamint a Kasnyik pince képviseli, Délvidéket Maurer Oszkár, a tágan értelmezett Erdélyt az anyaországban 2018-ban az Év bortermelőjének választott Balla Géza és a Nachbil pincészet, Belső-Magyarországot pedig az Aegidius Egerből, Borbély Tamás Badacsonyból, a Szent Benedek Tokajból valamint a kiskőrösi Szentpéteri pince. Erénye a borháznak, hogy a borkóstolást helyezi előtérbe, országos szinten kevés egység akad, ahol fél decire is kimérnek borokat, itt valamennyi bontott borból kínálnak kóstoló-adagot. Borkorcsolyaként Kárpátia tálat rendelhetünk, a kisebbik mindössze 990 forintba kerül, rajta szőlő, mandula, háromféle sajt, tepertős zsír és kenyér található. Jómagam a fehérborokat kóstoltam végig – öt tételt –, a számla alig volt több, mint 1500 forint, a fél decis tételek ára 160 és 500 forint között mozog. Csodás élmény volt a Kárpátia borház, meglátogatását javaslom mindenkinek, aki borszeretőként a Napfény Városába utazik.