DEndre adatlapja

Nagyon jól éreztük magunkat, a sütik nem voltak drágák, 450 és 600 ft között mozgott az áruk, igaz nem is ütötték az „új hullámosok” mércéjét. A fagylaltok kitűnőnek bizonyultak. Összességében benne vannak az 5 pontban, ha csak a sütiket/fagyikat nézzük, akkor 4,5 - amit felfele kerekítünk.

Ha rákeresünk a világhálón, hosszabb öndefinícióra lelünk, melyeket a valóság egytől egyig visszaigazol: „kávézó, presszó, ajándékbolt, művészbolt, vendéglátás, rendezvény, esküvő”. Mivel az időnk korlátozott volt, az etyeki kiruccanást elhalasztottuk és inkább ide ültünk be egy kellemes órácskára. Nem bántuk meg. Még etyeki élményben is részesültünk, ugyanis igényes etyeki bor- és sörválasztékkal bírnak. E felett kiváló pálinkákat tartanak, remek kávét főznek, tartanak magas minőségű kézműves csokoládébonbonokat és kitűnőek a desszertjeik is. A sütik közül a triplacsokist és a málnás fehércsokist kóstoltuk meg, a gyermekek, miután már három helyen kóstolgattak ezt-azt, beleértve tortákat is, szinte összevesztek a desszerteken. Kértünk egy pogácsát is, az is felsőkategóriás volt, akárcsak a szörpjeik is, melyek közül a levendulásat kóstoltuk. Az árak érték-arányosak, a kiszolgálás kedves, udvarias, egyszerűen kifogástalan. Mind a beltér, mind a gondozott kert megejtően szép. A Kisvilla kertjében leülni és nyugodtan elkortolni egy kávét egy sütemény mellett, nos, ez az élet nagy pillanatai köré tartozik. Aki Biatorbágyon jár, ki ne hagyja ki a Kisvillát!

Ez egyébként jó ideig a legihatóbb nagyipari sör volt, ma már vetélytársa a Pécsi APA, meg a Soproni Ipa és APA. Szívesen beülnék ide egyszer iszogatni, amikor más vezet.

Átlagos, fősodratú süteményeket kínálnak, olcsón. Családi vállalkozás, ami eleve szimpatikus, szívesen írnék több jót róluk és adnék magasabb pontszámot, de ez a hely ennyit tud. Gasztronómiai szempontból három pont, amin viszont sokat emel a kedves kiszolgálás. Összélmény négy pont.

Átlagosnak is nevezhetném mindezt, de az igazság az, hogy kifejezetten jól esett. Vannak termékek, melyek miután kihűlnek, élvezeti értékük drasztikusan csökken. Minderre fizettem 610 forintot, ami jó ár – érték arány.

Ebből a sorból egyébként ezutóbbi az, amit nem innék meg, inkább egy gyorsító-enzimes nagyipari sör, egy szőlőből készült tömegbor, mint egy vegyiparilag aromákkal felnyomott cider. Nem volt nagy választásom, hogy mit igyak, volánnál ültem, kértem egy kávét. 160 forint volt, nem élvezhetetlen, de jónak nem mondanám. 3 pont.

A lángos jó volt, nem pont az, amit leginkább kedvelek (az aradi-nagybányai foszlós vonal), de mindenképpen megérdemel négy pontot. Az ára – 300 forint – korrektnek mondható. Jó kis lángosozó ez, szívesen ennék itt máskor is.

Bár a helyzet az, hogy ma már olyan zenének mondott borzalmak ömlenek ránk innen-onnan, hogy a nyolcvanas években rockerként szívből útált Neoton, amit a kocsmatárs beindított, már-már felüdülés. Ittam egy zöld teát (180ft plusz 2x20) mézzel (a mézet külön felszámolják, de ki bánja). Citrom nem volt csak citromízű ízesítő. A kínálat kommersz minden fronton. Volt Soproni Ipajuk épp akciózva, 420 forintért kettőt adtak, vittem is belőle kettőt. Sörben a Dreher-Arany ászok vonal dominál. Az árak, mint látható nagyon kedvezőek. Egyszer jó volt.