DEndre adatlapja

S ami igencsak meglepett, az a díjszabás. Csicseriborsókrémelves baconnel 490 ft, fish and chips tökmagmajonézzel 1290, ezutóbbit meg is rendeltem sebtiben. Remek volt, három nagyobb darab friss tőkehal, ropogós bundában, sok steak krumplival. Tempurát írtak, ez nem volt az, de nem bántam. Mint ahogy a tökmagmajonéz sem az volt, hanem tökmaglisztes majonéz, de annyi baj legyen. A steak krumpli házilag készült. A sajttorta mangómártással inkább sajtos panna cotta volt, minden esetre az is nagyon ízlett, a tálalás is megnyert. Apró bíráló megjegyzésem, hogy értékeltem volna, ha a pincér a háromnegyedes ásványvíz kupakját az asztalnál csavarja le s nem nyitva hozza. Azért azt tegyem hozzá ismerve a pocsék szegedi csapvizet, hogy ez nem az volt. 
Bíztatásul megadom az 5 pontot, különös tekintettel a kiváló ár érték arányra.

A fine dining éttermekben az árak nem ritkán az égben járnak, a Brumbrum esetében az első meglepő tény, ami említést érdemel, hogy szabályosan elkényezteti azokat, akik átlagos jövedelem mellett nem elsősorban jóllakni szeretnének, hanem minél több íz-kombinációt megismeri, minél több mini-kompozíciót kóstolni. Van egy tapas-étlapjuk, az egyes tételeket stílusosan – Egerben vagyunk, ugyebár - katonáknak nevezik. A remek kis fogások darabja 550 forint, ami egyszerűen párját ritkító árszint ebben a minőségi kategóriában. Emellett van egy normális éttermi étlap is, mely reális árakkal dolgozik. A tányérdesszerteken kívül tortácskák is szerepelnek az menüben, ismét csak 550 forintért. Mindemellett hétköznap délben kedvező árú ebédet kínálnak, 2 fogás 1500 forint, 3 fogás 1800. S ezek sem a menzáról ismert fogások, hanem pl. lazactatár, angus-burger, harcsapaprikás vagy sajtkrémleves medvehagymával. Rendeltünk rántott békacombot petrezselyemmajonézzel, királyrákot kókusztejjel, sült padron-paprikával, répatortát, sóskaramellás fehércsokitortát, csokimousse-tortácskát és fehércsokis-mascarpone-s áfonyás szeletet. Fogásaink egytől egyig kitűnőek voltak, a tálalás virtuóz, szemet gyönyörködtető, az ízek-állagok izgalmasak. A kiszolgálás kifogástalan. Külön említést érdemel az itallap, mely nagyon helyesen az egri borokra alapoz, de kínálnak nem egy komoly tételt más magyar borvidékről is, például Balla Géza Fekete Leánykáját az Arad mellett fekvő Ménesről. A BrumBrum egyből az országos élvonalhoz zárkózott fel, gratulálunk nekik s jó szívvel ajánljuk a helyet mindenkinek!

Éltünk a lehetőséggel. A kínált nyolc fogásból megízleltünk ötöt, melyek a következő megnevezéssel szerepeltek az étlapon: „májas hurka, tepertő, Christorra, jalapeno, burgonyasaláta”, „kacsaleves, wagyu, lazacpisztráng, udon”, „kacsamell, káposztás rétes, ribizli”, „kalács, sárga túró, csokoládé”, „mézes krémes, vanília, rozmaring”. Étkeinkről csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Ritka, hogy akár a legjobb helyen is a konyhát csúcsra járassák déli menü címszó alatt, általában érződik, hogy nem vetnek be mindent. Itt ilyen érzésünk nem volt. Ez az ételsor tálalásban, ízharmóniákban, állagjátékokban egy vacsora keretén belül is lenyűgözheti bármely étterem vendégkörét. Annál is inkább, hogy a kiszolgálás kifogástalan, a beltér pedig elegáns, de ugyanakkor fesztelen, barátságos. A Knrdy-t feljegyeztük a legjobb élményeink listájára.

Egyébként a külső alapesetben harmonizál a belsővel, vannak persze ritka kivételek (ezek legeklatánsabbika a soltvadkerti Venyige borozó, amire 5-6 éve két fillért nem adott volna az ember kívülről, de belülről remek, hangulatos, nem jártam arra régóta nem tudom, megvan-e még). A kiszolgálás is kedves, tartanak több magyar kézműves sört csapon, palackban persze többet. Ezek közül válogattam párat. Eseteként vannak cseh söreik is. Jó lenne valamikor egy koncert erejéig leülni itt. Nagyon jó hely a Kolorbár, ha Gyöngyösön járok biztosan benézek még.

A beltér barátságos, elegáns, de nem feszengős, a felszolgálás elképesztőre profi, pincérünk informált, jól kommunikál, kedves, udvarias. Miután egy fogásról kiderül, hogy félreértés kapcsán került az asztalra, ott hagyja a ház részéről, s még rábeszéléssel sem tudjuk rávenni, hogy a számlára kerüljön, a végén, amikor borravalót hagyunk a felszolgálási díj felett, figyelmeztet, hogy a szervízdíj benne van a számlában. Megjegyzem, ilyet még soha, sehol nem tapasztaltam, pedig megfordultam az utóbbi három évtizedben kb 10. 000 helyen. Ettünk gombás és sajtos rántottát, kecskesajtos omlettet, pannacottát, csokimousse-t illetve a vitatott fogást, mely „natúr joghurt, granola, piros bogyós mix, karamellizált alma és körte” nevet viselte. Virtuóz tálalás, kiváló ízek és zömmel jó állagok jellemezték ételeinket. A asztalon borsdaráló, a salátát kitűnően dresszingelték, a kenyér is remek volt: itt mindenre figyelnek. Egy dolgot sajnáltunk, hogy a déli étlapról még nem lehetett rendelni. Annyi jó volt ebben is, hogy lesz miért visszatérni. A Hilda kitűnő hely, csak ajánlani tudom minden igényes gasztro-túrázónak.

. . )rendeltünk két Monyó sört (American Beautyt és Dead Rabbitet) valamint Hekkelberg korsót, s végül, de nem utolsó sorban sajttal töltött jalapenot kirántva. Erős az öt pont a burgerezőnek, de nem akartam belenyomni a 4 pontosok tengerébe. Jó volt ez a produkció, a Zing a legjobb burgerezők egyike, mely sokat fejlődött 2014 óta. Értékeltük, hogy megkérdezték, hogy miként legyen a hús megsütve, itt alapból mediumra sütik, ami helyes.