DEndre adatlapja

Az evőeszköz műanyag kosár-utánzatban érkezett, de azért nem nézett ki rosszul. Persze jobb lenne egy olyan „szerkezet”, mely az, ami. Kínálnak alkoholos italokat is, Staropramen korsója 590 ft, pohár 355, van Belle Vue meggysörük is, 2,5 dl 480 ft, ez elég húzós, 960-ra jön ki a korsó. Értékeltük, hogy a helybéli Kökény Benő borait kínálják. A borászatot volt szerencsém meglátogatni, nagyon korrekt alföldi pincészet. A mosdó patyolat-tiszta, illatos. Kár, hogy rádió szól valami jól megválasztott zene helyett. Összességében jó hely ez, nem lenne ellenemre mást is kóstolni itt.

A ceglédi Lipótiban megkaptam a „perszét”, amit díjaztam s mivel nem volt mögöttem sor, azt is tisztáztuk a kedves pultos hölggyel, hogy ő Arany János szülővárosába való, Nagyszalontára, ami Aradtól 80 km, onnan hozatja hentesünk az adalékmentes kenyeret. Ezt el is mondtam neki, annál inkább, hogy pékségben voltunk. Vettem egy túrós rétest és egy magos kiflit, jó volt mindkettő, tisztes négy pont. Maga a hely kiemelkedik a Lipóti pékségek közül, egy biatorbágyi cukrászdának, a Kemenesnek a termékeit is árulják, valamint a Gyulai Manufaktúra remek csokibonbonjait. Az összélmény egyértelmű ötös, és az étel-ital front így felturbózva dettó.

Ennek jegyében kértem egy kenyérlángost, ekkora gigantikus szeletet sehol nem láttam még, jó vastag is volt, ami végső soron kenyérlángos esetében nem hátrány, nem pizza ez, nem kell a két műfajt összekeverni. A nagyját itthon ettünk meg, felmelegítve másnap, nagyon finom volt. 340-ftért az ára is rendben találtatott. Albán, nem albán, nem adhatok négy pontnál kevesebbet. Persze többet sem, mert akkor mennyit kap a Ludwig-Mentesi cég, mely e műfajban (értsd kávézó-pékség) abszolút egyértelműen a legjobbak között van s akkor nem szóltam még a Pékműhely-ButterBrothers-Artizán vonalról.

Mi több, már pékújságot is megjelentetnek, most épp a 2016/II szám van az íróasztalomon, mely címlapján hirdeti, hogy 2017-ben lett a pékség negyed évszázados. A Mester utcai egységben a kenyér mellett péksüteményt is vettünk, a kiszolgálás kedves volt, a beltér nem túl nagy, de ízlésesen van berendezve. Korrekt hely ez is, akárcsak a többi, mely a Lipóti nevet viseli

Tavaly februárban egy hirtelen ötlettől vezérelve mentem le a Richard’s Pubba, mely egy elég tágas hely, rokonszenves rendezéssel, és szomorkás, egykedvű kiszolgálással. Végső soron érhető, jómagam voltam az egyetlen vendég, azt is írtam fel egy mondatban a füzetembe, hogy „hely a tönk szélén”. Van konyhájuk is, de akkor túl voltam az ebéden, ittam egy pohár rosét, ami nem került sokba, majd továbbálltam. Tény, hogy még működnek, aminek örülök, minden tisztességes helynek szurkolok alapjáraton, ők még próbálkoznak, jelenleg épp olcsó menüztetéssel, 890 ftért adnak a frissített honlap szerint két fogást, amit külön is lehet rendelni, 280 a leves, 650 a főétel. Tény hogy olcsó, az ajánlatok sem rosszak, holnap, szerdán erdélyi húsgombócleves lesz és pulykamell hentes módra. A sörválaszték kommersz, akad egy-két jó pálinkájuk, 900 ft körül van a 4 cl. (Szicsek és Mattheus). Whiskeyben, ami egy pubnak fontos profilja kellene, hogy legyen nem kínálnak semmi izgalmasat, csak a szokásos kommersz tételeket. Elvben nem zárnám ki, hogy még benézzek, akár egy olcsó ebédre ide.

Az italválaszték kommersz átlagos, egyedül a borfront nyújt némi kitekintést az unalmas ipari italok világából, kínálnak Nyakas, Takler, Taschner borokat, 320 ft-ért decijét, a Ház bora mely vélhetően Varga 160 ftba kerül. 4 cl Unicum 480 ft, érdemi pálinkát nem leltem az itallapon. Egyszer jó volt.

Tulajdonképpen egy csatlakozót kerestem, mert lemerült telefonom, amit hátul az emeleten leltem meg a pultos hölgy útmutatásának megfelelően, ahová nem sokkal később egy népes fiatal csapat telepedett le. A beltér nem az én zsáneren, átlagosnak mondanám, kissé jellegtelennek. Az árak megfizethetőek, helyhez mértek (csapolt korsó Aranyászok 380, Dreher 450, Nobilis pálinka 4 cl 740, presszó 250), a kiszolgálás jónak mondható. Ittam egy deci narancslevet egy deci szódával felspriccelve. Potom 100 ft volt.

A borok mellé kaptunk egy korrekt sajtválogatást, egy jól elkészített, szépen tálalt előételt (rajta garnéla, házi készítésűnek tűnő gravlax, félig lágy kiváló állagú fürjtojás, lazackaviár) és egy pohárdesszertet. Ez így remek volt, nem tudom, hogy lemondtak-e a múltkori tesztben említett pangasius-harcsa cseréről, legyünk optimisták és feltétezzük, hogy igen. Akárhogy is, ez az élmény csillagos ötös volt. Az ár-rovatban becsült érték szerepel, az esemény a sajtónak szólt, nem szedtek a szervezők belépőt.