DEndre adatlapja

Látszott, hogy témában vannak a kézműves sörök tekintetében. S az is, hogy hasonló az ízlésünk. Itt az IPA irányzat dominál, aminek nagyon örvendtem. Kértem egy csokis sütit, ami finom volt. Még fejleszthető, de már most átlag feletti. Kaptunk hozzá egy decit abból a sörből, amivel készült, értékeltem a gesztust. Nem mertem rendelni belőle, mert volánnál ültem, társam meg nem iszik sört egyáltalán. Vettem hazavitelre egy East Costa IPA-t is a Hoptoptól. Jól esett meginni rögtön hazaérkezésem után. Tetszett a beltér is. Remek hely ez, megyünk még. Fotókat igyekszem majd mellékelni, mihelyt hozzájutok a letöltésükhöz.

Épp dolgom akadt Vácon, s belefért egy pesti ebéd Aradról Vác fele tartva. Az étlap rövid, lényegre törő, jól átgondolt, a rusztikus ízeket kedvelők éppen úgy megtalálják rajta a kedvencüket, mint a szofisztikáltabb ételek hívei. Magyarán, hogy az előételekkel példálózzunk, kínálnak velős csontot (félbevágva, sütve) és libamájpástétomot is házi brióssal. A kiszolgálás kedves, udvarias, az árak barátságosak. Jómagam egy ebédmenü mellett döntöttem, ez előétel, főétel és szörp kompozíciót jelent itt. Minderre kérnek 1900 forintot. Aznap guacamolet lehetett kérni első fogásként, ami finom volt, bátran bántak a sóval, de még az élvezhetőség határán belül maradt a jól fűszerezett avokádókrém, azt külön értékeltem, hogy volt benne és díszítésként is rajta zöld koriander, ami mindent megbolondít. A második fogás választást is kínált, egy vegetariánus étel és a hagymás rostélyos között, nem nehéz kitalálni, melyiket választottam. A hús remek volt, jó állagú, szaftos, frissen sült hozzá a ropogós hagyma és a minőségi mirelit krumpli. Ezutóbbi kényelmi termék ugyan, de egy kocsmában elfogadható, sőt a közönség valójában kifejezetten igényli. Nagyon jó élmény volt a Házi/Állat, jó szívvel ajánlom mindenkinek, magam is tervezek még betérni megkóstolni ezt-azt egy jó sör mellett. Mert azért csak más érzés egy hagymás rostélyos vagy egy velőscsont, ha közben a söröskorsónkba kapaszkodhatunk, amiben valami tisztességes kézműves nedű van. A mosdó lehetne igényesebb és tisztább. Fotók nincsenek kéznél, de igyekszem pótolni.

Jómagam negyed évszázados étteremjáró tapasztalattal a hátam mögött nem megyek lépre, nem kérek dekára kimért halat mert, azzal bizony itt befürödhetünk (egyik borász-séf ismerősöm, P. Z. , hogy konform legyek, tán egy éve posztolta a Facebookra a Big Fishbeli számláját némi felháborodással, pedig ha megnézi az árat és szoroz, akkor nem érte volna kellemetlen meglepetés fizetéskor. Tény, hogy egy szelet halra annyit is fizethet az ember, amennyiből rendes ebédet eszik egy Michelin-csillagos étteremben. 10 deka ördöghal 3500 ft, ha ezt felszorozzuk 30 dekával, az már elüti a 10. 000-et. Abból a Borkonyhában kap az ember három fogást. )
Fix áras ételeket kértünk s nem bántuk meg. A fish and chips remek volt, nemkülönben az előételek és a desszertek is, melyek már a fine dining irányba kacsingattak, mind a tálalás, mind pedig az ízek-állagok tekintetében. Kapott is a hely a Gault Millautól 12 pontot, sajnos idén átkerültek az alternatív mezőnybe holott maradhattak volna az éttermek között.

”. Mire mondom, magamnak, emlékbe, mert ez a fő funkció, már akkor lefotóztam mindent, amikor azt sem tudtak, hogy létezik ittjartam. hu, sőt vélhetően nem is létezett még. Akkor jó, mondta a pultos. Fő az elővigyázatosság. Tartanak Cserpes termékeket is, amit díjaztam.

Egy fasírtra esett a választásom, aminek 250 forint volt 10 dekája, szép nagy fasírt volt, 17-18 deka körül, s jó ízű. Kértem hozzá csalamádét, ami finom volt és kenyeret, ami ropogós héjú friss szelet volt, meg voltam vele elégedve. Nem rossz hely ez a maga nemében lehet, hogy valamikor még elcsábulok. Az árak sokkal barátságosabbak, mint a borfesztiválokon. Tartanak még rántott gombát, karfiolt, hurkát, kolbászt s ki tudja mi mindent - baráti áron.

Mi tisztán kértük, nem adott nagy élményt, sőt, enyhén még borhibás is volt, megszaladt benne az illó. Félreértés ne legyen kocsmát kocsmához viszonyítok, mert suba a subához, guba a gubához, ez a bor kocsmaszinten is gyenge volt.

Természetes volt számomra, hogy Vácon járva a piaci kifőzdéket is kipróbálom. A Váczi lángos kínál a simán kívül szokásos egyéb változatokat is, a sajtos-tejfeles- fokhagymás (500), ilyen-olyan variánsokon kívül káposztásat (400) és virsliset (400) is. Mi a simára szavaztunk (250), amit a Piaci borozó előtti standon eszegettünk meg. Finom volt és friss.

Mi több, az ár sem egységes. Itt 700 ft volt a sütemény, láttam már olcsóbban is. Nem volt rossz, 4 pontot mindenképpen megérdemel, de ettem a műfajban meggyőzőbbet is. Az asztal, mely a fotón látható háttérként, nem a cukrászdában van, hanem kint a piacon.