DEndre adatlapja

Mi belga sört ittunk s valami kimért minőségi bort. Ha lejjebb vinnék az árainkat legalább 30%-al, elgondolkoznék azon, hogy még beülök ide máskor is. Így inkább nem.

A gyümölcsleves lazára sikeredett, átlagnál jobb volt, déli gyümölcsökből készült, a halászlének kifejezetten jó ízű volt a leve, egyenesen remek, a friss hal túlfőtt, volt benne ikra is, amit értékeltünk. 1300 ftért abszolút rendben volt. A haltepertőt élvezhetőnek találtuk, ettem meggyőzőbbet is, a tartárt hamar kaptuk, korrekt volt, a sült hagyma is. A hawaii csirkemell átlagos lett, a vargányás bruschetta viszont jó. A harcsa nem roston sült, mint az étlap ígérte, hanem bő olajban, nem volt rossz, 2400 forintért elfogadtunk volna nagyobb adagot, meglehetősen puritán mirelit zöldségegyveleget adtak hozzá, nem ártott volna megdobni még a fogást valamivel, így befejezetlenségélményt adott. A milánói makaróni menza minőségű volt, nekem nem akadt nagyobb bajom vele de a fiam és a nejem nagyon leszólták. A felszolgálót megkérdeztem amikor bementünk, hogy összetolhatjuk-e a két hátsó asztalt flegmán, félvállról válaszolt “felőlem összetolhatják, bánom is én”. Ha így reagál egy pincér és ketten vagyunk csak, akkor meggyőzöm a társam, hogy kiforduljunk a helyről. Itt ezt nem lehetett megtenni. Később normálisabb hangvételre váltott a leányzó, mintha kicserélték volna, bennem minden esetre a tüske megmaradt. A beltér színvonalasabb mint volt, mint 8-10 éve, kovácsoltvas székek és asztalok vannak, a mosdó kifejezetten dizájnos. Összességében négypontos élmény.

Gondoltam, megnézzük, mit tudnak csoki műfajban, kértem egy gombóc belga csokit. Hát nem voltam lenyűgözve, legjobb indulattal csak átlagosnak mondhatom ezt a fagylaltot, a várt intenzív csokiélmény messze elmaradt. 220 ftot megért, de lett volna inkább 300 és jobb. Azt hiszem, megmaradok inkább a sütijeiknél, bár előtte talán adok egy esélyt valamelyik gyümölcsfagylaltjuknak.

Korrekt átlagos sütik voltak, a hazai nyilván jobb, legalábbis a pite műfajéban, de ez is az élvezhetőségen belül maradt. A mákos rétes még egy fokkal sikerültebb volt, 3,5 pontot megérdemel.

Ettem egy gombóc szederfagylaltot, melynek erénye volt a természetes ízvilág, kisebb hibája, hogy jegesre sikeredett, nem annyira selymesre, no meg elég magos volt. Az átlagnál igényesebb fősodratú süteményeket tartanak, akárcsak a többi egységben. Az árak barátságosak, 220 ft volt a gombóc fagyi. A tisztes négy pontba ez a hely is belefér, akárcsak a Hollán Ernő utcai.

A minap arra portyázva ötletszerűen ültünk be ide. Mint megtudtuk épp zárni készültek, húsz perccel a záróra előtt már nem került szóba az evés, így aztán ittunk 1 pohár Sopronit meg egy pohár 1 Krusovicet, lefotóztam a belteret, mely továbbra is nagyon hangulatos, a nyers-tégla és a pácolt fa együttesen számomra megunhatatlan, majd a távozás mezejére léptünk. A pincér normális volt, nyilván nem örvendett a kései vendégeknek, de ezt igyekezett nem éreztetni.

Popzene szól és a galérián sajnos a tévé is megy, ami kifejezetten idegesítő. (Bezzeg a Clock pubban milyen jó a zene! )
Csapon van négy sör, melyek közül egyetlen egy volt ismerős számomra, annak dacára, hogy állandóan pásztázom a kisüzemi sörök világát. Kértünk egy pohár Mastert és egy pohár Big Face három komlós vörös Pale Ale-t. (Ez persze ellentmondás, hiszen vagy pale vagy vörös, de legyen ez a főzde problémája. ) Mindkettő jó volt. Remek hely a B8, ide be kell még térni, mert mindig vannak újdonságok, sőt, ki is van írva nemcsak az, hogy mit lehet épp kapni, hanem az is, hogy mi jön.