DEndre adatlapja

D. , akivel ha máshol nem, de a Furmint Február nevű remek rendezvényen találkozhatott a fővárosi borkedvelő közönség. Két ízben is jártam ebben az étteremben pár évvel ezelőtt egy jeles borszakíróval közösen, majd idén néhány jóbaráttal. Ami itt művelnek virtuozitásban, inventivitásban, tálalásban az lenyűgöző, csodás, szavakba foglalhatatlan. Az első osztályú étkek mellé kitűnő borokat lehet inni, zömmel a Szepsy pincétől és a Első Mádi Borháztól. A hely nem olcsó, de a minőséget meg kell fizetni. Aki itt elkölt egy vacsorát és megvan hozzá a kellő kulináris nyitottsága illetve felkészültsége, az nem fogja sajnálni az otthagyott kb. 10. 000 forintot, mert életre szóló élményben lesz része.

Idegesítő rap zene ment, agresszív hangerővel, közben három plazmatévén ment valami más adás, úgy értem mindegyiken más, hang nélkül, egyik se kötődött a zenéhez. Hiába na, XXI század. A választék a szokásos kommersz, egy-két iható borral és pálinkával. Annyi pozitívumot kiemlíthetek, hogy ki volt téve a szeptemberi Főzdefesztivál plakátja, ami számomra új információt hordozott, nem tudtam akkor még az időpontját s fel is véstem azon nyomban.

A tavaszi tekercs biztos, hogy nem aznap sült, az sem kizárt, hogy két nappal korábban minden esetre az ehetetlenséget súrolta miközben ez a kínai konyhának egy megbízható fogása egyfajta jolly joker, nem illene így elrontani. A csirkeszárny nem volt rossz, azt meg is ettem, kiemelkedő sem volt. Ez így együtt sajnos csak két pontra elég. Sajnálom egy kicsit, mert vélhető, hogy ha valami ragut kérek, akkor jobb pontot adhatok. De így meg ez van. Megmarad a hely azok között, ahol kétszer voltam, először és utoljára.

Az M47-es csoport, a “kraft” sörök készítőinek első fesztiváljára igyekezve a Blaha Lujza tér melletti Népszínház utcai villamosmegállóban volt még a jármű indulásáig tíz perc, ezalatt épp vásárolhattam egy kenyérlángost a Labut és Hanife pékségben meg némi kínai kaját. Szemre a kínálat átlagos, mint ahogy az volt a kenyérlángos is, tény viszont, hogy így átlagosan is jó szolgálatot tett. 320 forint volt, ami pékségben átlagos árfekvésnek mondható.

Mondanom sem kell, hogy ízlett, minden esetre nem lenne korrekt, ha öt ponttal jutalmaznám, mert akkor mennyit adok az igazán katartikus szendvicsekre és bagelekre? Tény, hogy jó hely ez, bármikor örömmel töltenék itt több időt.

(A bárostól joggal várjuk el, hogy jó példával járjon elöl az italfogyasztásban. )
A kerületi rendőrök törzsasztalánál ültünk le, kértünk egy Pilsner Urquell sört két pohárral, mert hosszúnak ígérkezett az este. A sör remek volt, optimális hőmérsékletű és friss. 450 forintot kértek rá, ami korrektnek mondható, tartanak Zirci Apátsági söröket is drágábban, az lett volna a másik opció. Barátságos hely volt ez, szerettünk itt lenni.

Értékeltük viszont a több izgalmas tételt is felmutató borválasztékot, ifjabb Kamocsay, Szőke Mátyás, Nyakas, Figula, Dúzsi, csupa jó név, a deciárak 400 ft körül mozognak ami elfogadható, sőt akár jónak is mondható ár-érték arány. Van pár kifejezetten jó pálinkájuk (Árpád, Gyulai), kár, hogy a whiskey-választék teljesen kommersz. A beltér amerikaias, ami nem meglepő a névadást tekintetbe véve. Nem rossz hely ez, lehet, hogy még benézünk.

De hát az este elején voltunk még, s ennek megfelelően eléggé szomjasak, úgyhogy ittunk egy pohár Krusovicét (330) és egy pohár Arany Fácánt (300). Jól éreztük magunkat, lehet, hogy még betérünk.