DEndre adatlapja

Mint ebből is kiderül, közvetlen a hangulat nagyon, többnyire egymást ismerő törzsvendégek látogatják, akik nem utálják ki maguk közül az idegeneket sem. 3 pont.

900 forintért el lehet vinni két liter Fóti Pilst, ha autóval lettem volna, biztos élek a lehetőséggel. Korrekt négy pont.

A krémszínű abrosz helyett piros-fehér vagy kék-fehér kockás stílusosabb lenne. Nyáron az utcán fedett teraszt működtetnek. Hagyományos magyar konyhát visznek, az étlap bemutatkozó sorai között azt olvashatjuk, hogy a klasszikus fogások mellett a modern konyha ízei is megtalálhatók az étlapon, aminek nem leljük nyomát. Ez nem is baj egyébként, de ezt a sort ki kellene hagyni az ars poetica-ból. A habzókat is beszámítva több, mint egy tucat magyar bort tartanak, ezek között vannak névtelen folyó tételek és minőségi nedűk is, a Nyakas, a Frittmann és a Varga pincészetektől. Minden bort kimérnek decire is. Krusovice-t tartanak csapon, a palackos főzetek zömmel Heineken termékek, de tartják az alap Borsodit a Molson Coors-tól és Drehert is az Asahi-tól. A kommersz import tömények mellett három közép-vonalas belsőmagyarországi főzde pálinkáit tartják. A tisztes adag rántott velő ízletes, a panír vastagabb az optimálisnál, de ez elnézhető, a sült burgonya átlagos mirelitáru megfelelően megsütve, a rizs nem igazán meggyőző, a tartár kifejezetten jól sikerült. Mindent egybevetve nem bánnánk, ha ez lenne e fogás alaptípusa a magyar vendéglátásban. A pacalpörkölt ízre, állagra egyaránt kiemelkedő, a kis adag is tisztes mennyiség. A főtt krumpli korrekt, a kovászos uborka kifogástalan, a kenyér egyszerű minőség, de friss, a hegyes erős kissé fonnyadt. Tartanak Kotányi chili-őrlőt is. A kiszolgálás udvarias, lehetne szívélyesebb is. Mindent egybevetve tisztes négy pont.

Az italkínálat kommersz, érdektelen. Az pedig különösen érdekes, hogy ki van írva a rendelhető halak között, hogy harcsafilé, majd zárójelben, hogy pangasius. Miközben ez két nagyon különböző hal, minden tekintetben, legyen szó ízről, illatról állagról vagy árról. S akkor nem szóltam a tenyésztési körülményekről. De legalább őszinték. Kár, hogy nem bevett ez a gyakorlat, ki lehetne még írni olyanokat is egyes étlapokra, hogy erdei gomba (csiperke) vagy libamáj (csirkemáj). 3 pont

Szokás szerint egyszemélyes kosarat kértem benne egy combbal, 2 csirkemell csíkkal, két szárnnyal, egy kis krumplival, ez így 1590 forintért szerintem a szóban forgó franchise legjobb ajánlata. Legyen ezúttal 4 pont.

A hely erősen retro, az étlap az étkezdék stílusában a falon olvasható. Rákérdeztem a pincér hölgynél, hogy ő mondta-e azt, hogy ez az ország legjobb pacalja, igenleges volt a válasz, de nem értette, hogy én ezt honnan tudom. Nem tagja az említett csoportnak, így elmeséltem neki e kis sztorit. Jelentem, a pacalpörkölt tényleg kimagasló, kifogástalan az alapanyag állaga és íze, s ugyanez elmondható a szaftról is. A színt látható a fotókon. A kovászos uborka szintén remek, ami bizony ritka, hogy ízre-állagra sózottságra semmi kifogás ne essen az uborkában. Ropogós héjú friss fehér kenyeret adnak hozzá, ami elfogadható alternatívája a kovászosnak. 3000 forint volt a pacal. Jó vétel. Összességében életem egyik legjobb pacalélménye. Kár, hogy az italválaszték elég gyenge, ha legalább az Asahi portfólió söreit tartanák, köztük Pilsner Urquellt, vagy a Heinekentől nem a vízízű Sopronit, hanem a Krusovicét. De hát nem, Soproni van csapon. Mondjuk lehetne rosszabb is, az Arany Ászok és a Kőbányai még jellegtelenebb. Ugyanez a helyzet a borokkal, csak nagyüzemi boraik vannak. A kilencvenes évek szintjén rekedt meg a borlap. Erős 4 pont.