DEndre adatlapja

A kiszolgálás udvarias, gyors. Kérésre hoznak só és borsdarálót. Mert bizony nagy különbség van az ipari borsszórós a friss borsdarálás között. Az étlap nem regényhosszúságú, de bőséges választékot kínál egy picit újragondolt hagyományos magyar ételekből. a filozófiánál vonzóbbat nem tudok elképzelni, miként egy interjúban mondja a névadó tulaj, Novotny Antal, célja a Kárpát medence ízgazdagságának bemutatása. A konyha nem mindig fogásban csillogtatja tudását, akad egy-két döccenő, de azért az ételek a jó és a nagyon jó tartományban mozognak, megérdemlik az 5 pontot. Van saját sajtjuk, szörpjük, kompótjuk, kenyerük. A ház söre a fótiak Zwickl nevű alkotása. Remek hely ez, nagyon szerettük.

Az italválaszték elég szegényes, de azért találtunk iható bort, konkrétan a Varga pincészet roséját, ami meglepően jóra sikeredett a tavaly, ezt decemberben állapítottam meg. A beltér barátságos, hangulatos, kicsit lepattant, kicsit romos, kicsit pubos. A falon történelmi képek berámázva. A kiszolgálás kissé fásult. Az árak barátságosak. Nem volt ez rossz élmény, még betérnénk alkalomadtán.

Ez egy érdektelen kocsma, fiatal, zajos, de alapvetően barátságos törzsközönséggel. Arra jó volt, hogy megigyak egy fröccsöt, de sem a kínálat, sem a hangulat nem csábít visszatérésre. Ezzel együtt nem teszem a nem ajánlott kategóriába, hiszen arra mindenképpen jó, hogy elérhető áron egy közepes sört vagy fröccsöt megigyon itt az ember.

Annyi biztos, hogy egy fontos családi megbeszélést itt tartottunk 1992 októberében - szinte törzsvendégek lettünk pár évre a kilencvenes években. Itt ettem életemben először vesevelőt 1998 őszén. A minap betértünk egy fröccsre, elég komoly csalódást okozott a pincehelység jelenlegi állapota. Elnézést kértem a páromtól, aki még nem járt itt, ittam egy deci bort, majd elhúztunk. Lehet, hogy ha nincsenek kedvező előélményeink, akkor nem lett volna annyira taszító a doh, a kopottság, a ronda rózsaszín falak, az igénytelenség. A borlap tűrhető s az árak is rendben vannak. Az ételek vélhetően továbbra is ütik az átlagos színvonalat. Nem vágyunk vissza, de senkit nem akarunk lebeszélni e kb. IV osztályú hely meglátogatásáról.

Mi más lenne ez, mint a minőség diadala? A Rákóczi utcának az átmenő forgalma igen kicsi, ide céltudatosan jönnek a vendégek. És jönnek. Kiszolgálás kedves, közvetlen, felkészült, a pultosok érdemi válaszokat adnak érdeklődő kérdésekre, legyen szó sörről vagy hamburgerről. Mert bizony itt a sörválaszték is komoly, egy minőségi söröző is megirigyelheti a szortimentet. Nem is annyira annak szélességét, hanem inkább a minőségét. Hedon, Monyó, Mad Scientist, Rothbeer, Kapucinus – s mindezek mellett Igazi Csíki Sör. S hogy a témánál maradjunk: az új kézműves sörfőző sztár a Mad Scientist valamint a szintén kiemelkedő Monyó versenyre kelt egymással, mindketten készítettek egy-egy gyümölcsös India Pale Ale-t, a Monyó áfonyásat, a M. S. mangósat. Mindkét sör palackos formában kapható volt e helyütt, de tartanak izgalmas tételeket csapon is. Jómagam ezek közül választottam, egy megunhatatlan slágersört, a Rothbeer Távoli galaxisát. Rendeltünk egy hamburgert is, mely nem volt olcsó, az alapjáratú a hozzá adott burgonyakörettel és salátával 1800 ft, viszont remek, olyan amilyennek lennie kell. A zsemlét és a dicséretes módon kacsazsírban sült krumplit lehetne még tökéletesíteni viszont a burger lelke, a húspogácsa remek, szaftos, jó ízű. A hamburger mellé adott Heinz ízesítők helyett jobban örvendtünk volna a Chilion vagy a Sárréti chilifarm készítményeinek, de talán e téren is előrébb lépnek majd. A kerthelység hangulata megnyerő, a klezmer zenéről le tudtunk volna mondani, de hát ízlések és pofonok. Ki tudja, megeshet, hogy legközelebb jazz vagy blues fog szólni. Mert hogy lesz legközelebb, az úgyszólván bizonyos.

S aki már készített otthon croissant-t, az tudja mennyi munka van vele. Százszor inkább egyem egy házi készítésű, nem tökéletes képviselőjét e műfajnak, mint egy félkész tömegárut, amit csak bedobnak tíz percre a sütőbe. Összességében jó élmény volt a valaha szebb napokat látott Caflish.

A kínálatban szerepel pár izgalmas bor, melyek komolyabb pohárminőséget érdemelnének, mint az a vastag falú szörnyűség, amiben a borokat megkaptuk. Tartanak például Malatinszky biobort 200 forintért, decijét, ami igen jó vásár. Ittunk Bakonyi Pétertől egy rosét, ugyanettől a pincészettől egy olaszrizlinget, iható, nem túl izgalmas tétel volt mindkettő. Dizájn rokonszenves, egyedi, fő motívum a bakelitlemez.

5 sört tartanak csapon, 40-45 kézműves sört kínálnak palackban, az ismert magyar kézműves serfőzdéktől. Kiemelkedő hely ez sör szempontjából, ez nem vitás. Ittunk fejenként másfél sört (négyen hatot), zömmel IPÁkat. A háttérzene gyengécske, érdektelen tingli-tangli.