DEndre adatlapja

A beltér barátságos, otthonos, az étterem látványos felújítását jegyző belső építész ügyesen ötvözte a hagyományos elemeket a modernitással. A konyha a népszerű, klasszikussá vált magyar fogásokat hozza az átlagnál igényesebben elkészítve, szépen tálalva, itt-ott egy kis nemzetközi kitekintéssel. Négyes csapatunk rendelése igencsak változatos volt, külön örvendtem, hogy asztaltársaim egyikének sem volt kifogása az ellen, hogy ételeiket megkóstoljam. Ettünk szegedi pontyhalászlevet (1900), medvehagyma krémlevest (850), tárkonyos szarvasragulevest (900), füstölt marhanyelvet tormával (1900), gyömbéres padlizsánkrémet (1400), rántott pontyot hasábburgonyával, tartármártással (1900), baconbe tekert aszalt szilvával töltött pulykamellet barna mártással és házi burgonyafánkkal (2500), idei töltött karalábét (2200). Az ízek kiválóak voltak, hibát csak az lelhetne bennük, akinek ez a célja. Az adagok tisztesek, úgyhogy a kapacitásból már csak egyikünknek futotta desszertre, amit a napi ajánlatból választottunk: ez kecskeméti barackpuding volt karamellmártással (950). A puding tetején vékonyítottam volna a zselatinos részt, egyébként ez volt az egyik legjobb fogás, könnyed barackhab, piskótaszerű alapzaton, tetején mondjuk így: barackkocsonya, jó ízű, helyben készült mártás, valódi tejszínhab, illetve egy fél kajszi befőttből legyezőre vágva. Végre egy kreatív, harmonikus ízig-vérig magyar desszert. A kiszolgálás kifogástalan: udvarias, szolgálatkész, kedves és kommunikatív. Remek élmény volt a Szép Ilona. Dilemmáztam, hogy a konyhára adjak-e öt csillagot, amit a fine dinig számára szoktam fenntartani, végül úgy döntöttem, hogy igen, az egyenletes minőséget és a remek összélményt honorálandó.

S bizony még a történelmi tényekkel tisztában levő ember is félreteszi néha averzióit és elmegy ide, ahol valaha a Beugró söröző működött a friss, ízletes cseh sör kedvéért. Pár éve voltam már itt, egy vegyes tálat ettünk, aminek a fotóját fel is teszem, mivel azóta nem volt koncepcióváltás, semmi nem változott. Jó sörök vannak itt, fősodratú konyha, barátságos beltér, kedves kiszolgálás és kifizethető árak. Neve dacára szerettük a helyet, lehet, hogy alkalomadtán betérünk még egy jó korsó sörre s egy hermelinre vagy libatepertőre. Ha szélesebb lenne a sörválaszték visszatérésünk valószínűsége nagyobb lenne.

A Leroy pizza kínálkozott erre. Háromfélét tartanak, sajtos, szalámis és baconos kukoricás, az átlagnál nagyobb szeleteket előre lesütik, majd sütőben melegítik. Ez egyébként jó módszer, Gianniék is ezt teszik. 590 ft egy szelet ára, ami nagyjából átlagos árfekvés, ha a minőséget is tekintetben vesszük. A pizza tésztája jobb az átlagnál, a kukorica gyengicsek volt. Pár izgalmas feltétet elfogadnánk, lehet ihletődni a a Pizzicától vagy az Igentől.

Ételeik mindig is korrektek voltak, nem csúcsminőségűek, de hozták a tisztes, erős középvonalat. Ez továbbra sem változott. Ettünk egy csirkemájkrémet, ami persze lehetett volna selymesebb, ha vajat is használnak hozzá, de így is meg voltunk elégedve, jó volt az íze, ekkora adagot adni 690 forintért korrekt dolog. Sörkorcsolyának remek. Ettünk még házi sült burgonyát kétféle mártogatóval, ez is tisztes 4 pontos pub-kaja. Az a sör, amit először választottunk, elfogyott, így aztán Favágót ittunk a szarvasiaktól. Sajnos a zene elég vacak, nem helyhez illő, itt a country lenne jó választás vagy a blues, ami illeszkedik a dizájnhoz. A plazmatévéket is jó lenne kivágni. Ezzel együtt megadom dizájnra az 5 pontot, bár ez csak „mínusz ötös”. Maga az élmény viszont a zaj miatt csak négyes, de „csillagos” négyes.

Az italfrontot eléggé elnagyolták, némi bor elférne az itallapon s az sem lenn rossz, ha a sör nem nagyipari lenne. Egy hamburgert ettem, aki kiváló volt, könnyed zsemle, jó hús, amit a kért fokozaton sütöttek meg, tisztes belevalók. 890 ft az alapjáratú, az pont megfelelt. Az asztalon Heinz füstölt chili szósz és habanero szósz. Ezek túl ecetesek, javaslom a lecserélésüket. A beltér modern, de a lenti rész jobban tetszett, a fenti túl puritán. A kiszolgálás remek, kedves, kommunikatív. Hamburger műfajban ritkán ettem ilyen jót, a Tiszántúlon még soha. Csak így tovább!

Az étlap egyszerű és nagyszerű, keszege (390/ 10 dkg), harcsa, hekk (390/10 dkg ez is), süllő, sütve, haltepertő, sült-füstölt harcsa valamint lazac. Adnak még salátát is. Vannak jó borok, házi limonádé, házi szörpök és minőségi pálinkák. Nagyon elférne a kézműves sör is, annak nem akadtam a nyomára, de mivel vezettem, nem kérdeztem rá, hogy van-e. A kiszolgálás kedves, udvarias. Rendeltem tíz deka haltepertőt (490 ft) egy kis adag majonézes salátát (ez kb. 400 ft volt, ha jól emlékszem), egy kis darab füstölt harcsát (699/10 dkg) valamint egy szelet kenyeret és egy limonádét. 1700 ftra rúgott a számla összesen. Az ízek rendben voltak, leszámítva a majonézt, ami valami nagyon gyenge, kommersz ipari cucc volt, ízre-állagra egyaránt kiábrándító, mondtam is távoztomban, hogy le kéne cserélni legalább Univerre, ha már nem maguk készítik, egyébként nem nagy filozófia. Azt mondták, hogy ez biza Univer s ehhez ragaszkodtak. Hát nem az volt. Használtam Univer majonézt s próbálkoztam olcsóbb változatokkal, olyannal, amilyen ez is volt, de ezeket hamar kizártam a konyhámból. Az Univer viszont korrekt, ha épp nincs ideje az embernek kikeverni. Úgyhogy sajnos a vásárló félrevezetése miatt kénytelen vagyok egy pontot levonni a kiszolgálás rovatban. Összességében szerettem a helyet s javaslom másoknak is a meglátogatását.

Hogy tormát minek adtak hozzá, azt nem értettem, szerintem a legtöbb esetben hozzá tálalt tartár jobban illeszkedik az ételhez. Jó lett volna a halászlé is, ha a leve nem koncentrálódik be s ettől nem lesz elviselhetetlen a sóssága. Erős Pistát adtak hozzá, kértem valami olyan csípőset, aminek nincs még plusz sótartalma a levet pedig szénsavmentes ásványvízzel hígítottam fel. Kértünk még tojásos galuskával körített harcsapaprikást és roston harcsát sült krumpli helyett krumplipürével. Ehhez képest a galuskát cserélték pürére. Jeleztük a problémát, amit korrigáltak s meghívták a társaságot egy kávéra vagy cappuccinora, amit egyikünk el is fogadott. A roston sült harcsa kissé ki volt szárítva, de szerencsére nem volt állott íze, krumplipüré műfajban ettünk sokkal jobbat is. A borlapon lehetne javítani, a Simon pincén kívül ex-Hungarovin borok vannak főleg. Azt már nem is mondom, hogy a sörválasztékot is bővíthetnék egy-két normális sörrel. Ami viszont elismerést érdemel, az a pálinkafront. Összességében jó élmény volt ez, de lehetett volna jobb.

A minap ismét erre portyáztam, gondoltam, benézek, mivel csak egy sörre vágytam, a pultnál ültem le, ami azért is jó döntésnek bizonyult, mert amikor épp ráért, válthattam pár mondatot a pultossal, aki igencsak otthon volt a kézműves sörök világában. Egy IPA jellegű sört ittam, még jó, hogy felírtam, hogy mit, amikor friss volt az élmény, mert bizony sikerült elfelejteni. No megvan: a „Kezdet és vég” című sör volt a Budapest brewerstől. Nagyon jó volt. Mondta a srác, hogy csak magyar sört csapolnak, ezt örömmel hallottam. Mire a Kandallóba értem, már eléggé próbára tettem az alkoholtűrő képességem, ezért nem kóstoltam meg az Octopust is, amit a Mad Scientist nevű gerilla főz. Talán legközelebb. Mert, hogy lesz legközelebb, az biztos.