DEndre adatlapja

Ehhez képest a fősodornak abszolút korrekt teljesítményét nyújtották. A kiszolgálás kedves, a beltér barátságos. Ha több időnk lett volna, leülünk helyben megenni a süteményeket. Vállalható hely a Fodor cukrászda, kedvence lehet azoknak, akik a régi vágású süteményeket kedvelik.

Tartanak szódát is, amit ki is használtam, valahogy majdnem mindig úgy jön ki a lépés, hogy ha Kecskeméten vagyunk, akkor én vezetek. A borválaszték korrekt, a Bortárasaság szállít nekik kb. 20 szép tételt a Kreinbacher pezsgőháztól a Konyári pincén át elegészen mondjuk a Béla és Bandi pincészetig, a szorzó tűrhető, valamivel kettes alatt van. Agárdi pálinkákat tartanak és kommersz söröket, sajnos épp a Heinekentől. Nem rossz hely ez, lehet, hogy még betérünk.

A minap harmadmagammal tértem be hozzájuk. Tetszett a dizájn, a kiszolgálásról csak jót mondhatok. A rádió helyett valami jól megválasztott nyugtató hatású zenét tennék. Nem tudom, hogy a vendéglőtulajdonosok mikor jönnek rá, hogy mennyire snassz rádiót bömböltetni egy egységben, ahol emberek esznek. Az intim szféra brutális megzavarása ez, az ember beszélget s jön „valaki” és belebeszél. Az ételeket nem lehet egy szóban elintézni. Maga a koncepció – friss magyar halból slágerételek, és átiratok (harcsa-gyros, harcsa-wrap) - remek. A megvalósítás itt-ott megbicsaklik, néhol az indokolatlan spórláson. A halászlé kitűnő volt, tiszai, de szűrt, intenzív ízű, feszes halhússal benne. A halkocsonya dettó remek volt, a pontychipszet túlsütötték, persze ez filozófia, írják is az étlapon, hogy enyhén túlsütik. Így viszont nem ad olyan élményt, mint a haltepertő, az ember lényegében olajban sült lisztet eszik. Át kéne gondolni ennek a fogásnak filozófiáját. A harcsaelőétel finom volt, a saláta mellette lehetett volna fantáziadúsabb. Roston sült zöldséget is kért hozzá egyik asztaltársam, korrekt volt, kakukkfüves. A 3000 forintért elég kis darab harcsa melletti plusz 500 forintba kerülő salátaköret is lehetett volna igényesebb, nem szólva az egyébként finom halkolbász melletti dresszingeletlen jégsalátáról. Az olívaolaj, amit kértünk gyenge minőségű, pomace volt, elvárnánk az exraa szűzet, sőt abból is lehetne valami jobbacska. A kenyér száraz volt, szerencsére elfogyott, a szakács ment friss bagettért, abból is kaptunk két szeletet. Összességében jó hely a Helló hal, mely egy kis odafigyeléssel lehetne még jobb.

A Kéttemplom kávézóban tavaly augusztusban jártunk, ittunk egy bodzás limonádét meg egy deci korrekt fehérbort, talán Nyakast. 730 ft volt a számla, ami barátinak mondható. Megleltem közben a jegyzetemet, Nyakast ittunk, azon belül Chardonnayt, aminek egy korábbi évjáratára Angela Muir MW 100 pontot adott. A teraszon ültünk le, mely kellemes, barátságos, a kiszolgálással sem volt gond. A sörök kommerszek, a borok között akadnak jók, örömmel láttuk viszont a villányi második vonalhoz tartozó, a gasztronómiában ritkábban látott remek pincészet, a Linbrunn borait. A töményválaszték érdektelen, van egy sor koktéljuk is. Kínálnak olcsón, 1000 ft alatt egyszerűbb ételeket is, mi ebéd után voltunk, így nem ettünk semmit. Kellemes kis hely ez, lehet, hogy még betérünk.

Szottyadt, érdektelen töltelékű, a műfaj egyik leggyengébb darabja, amihez valaha szerencsém volt. Azért nem adok neki egy pontot, mert nem volt romlott. 250 forintot kértek rá, ami nem sok, de bizonyos szint alatt az ár szinte mellékes, van olyan étel, ami ingyen sem kell. Lehet, hogy ha valami klasszikus lacikonyhaételt kértem volna vagy tán akár burgert jobban járok, de ebben a rétes után messze nem vagyok biztos. Ez is olyan hely ahol kétszer volta. Először és utoljára.

Az összhatás ezzel együtt nem rossz. Tartanak Jamesonból és Tullamore Dewból, ebből a két kommersznek számító whiskeyből egy igen szép választékot, különböző érleltségűeket, elegészen a 12 évesig, őszintén szólva nem is tudtam, hogy ennyiféle forgalomban van ezekből a nedűkből. Jómagam egy teát ittam tekintve, hogy még 300 km állt előttem, társam ivott egy pohár Guinnesst. Egyik sem volt olcsó, a teára 690 ft-t kértek, a sörre – negyed literre – 790-et. No de hát Andrássy út, elit környezet, tisztes minőség - ez belefér az átlagos ár érték arányba. A kiszolgálás kedves volt, összességében jól éreztük magunkat.

Felét megettem illemből. A kiszolgálás nagyon kedves, amikor kérdezte pincérünk, hogy csomagolja be a másik felét, mondtam, hogy igen, nem volt szívem elmondani, hogy ez a desszert másról szól. El kéne hozzá olvasni az ősforrást, Gundel Károly Kis magyar szakácskönyvében a Somlói receptjét. Abban semmi nem szól arról a rettenetes sárga színű pudingról, melynek a vaníliához egyébként semmi köze de amivel kiváltják e desszert sárga krémjét sok helyen. A beltér barátságos, az árak szintén. Jó volt itt jó társaságban üldögélni, a tényleg szörnyű somlói darára maga az élmény számomra négy csillagos volt, a beltérnek és a kiszolgálásnak köszönhetően. Az iható kávé és a vélelmezett átlagos konyha miatt megadtam az étel/italrovatban is az átlagost.

Míg a mosdóban voltam hallom, ahogy egyik srác mondja a másiknak “van egy füves cigim, ki osztja el velem? ”
Régen sem volt ez jó hely, itt ittam először és utoljára málnás fröccsöt vagy húsz éve valami szörnyű borból, melynek pocsék mivolta a málnán is átérzett. Most már azért jobb bort adnak, de nem lett sokkal jobb a hely. Az árak helyhez mértek, a kiszolgálással nem volt gond.