DEndre adatlapja

A Petőfi rádió szól, ennek megfelelően tingli-tangli érdektelen zene, tévé is van, bár ne lenne, az M1 megy, újságokat is tartanak, némi bulvárt meg Magyar Nemzetet. Sörfronton csak kommersz tételeket találunk, a borok között a Varga pincészet nedűi mellett akad pár komolyabb pincészet is, Nyakas, Juhász, Haraszti-Vallejo, a pálinkákkal a legjobb helyzet, négy főzdétől is tartanak vagy 20 tételt. Jómagam egy kávét ittam, mely kocsmaszinten jónak mondható volt. 270 forintot abszolút megért, sőt 300-at is, amennyit adtam a pultos lánynak. A három és a négy pont határán billeg a hely, de hát legyünk jóindulatúak és kerekítsünk felfelé.

Most végre eljutottam az Aragviba is, mely nem gyorsétterem, mint a másik kettő, hanem elegáns hagyományos étterem, a III. kerület déli részén, ha nem tévedek, a hajdani Garvics illetve a Mágnáskert helyén, de erre nem esküszöm meg. A beltér nagyon hangulatos, amit fokoz az autentikusnak tűnő zene is. A kiszolgálás kedves, szakmailag felkészült, bár a palacsinta fogalmáról a jelek szerint más elképzelésem van, mint a pincérünknek. Ettünk gebzsaliat (helyben készült sajttekercset mentás mártással), cseburekit (marhahússal töltött sült tészta), blini-t, ami nem hasonlított az orosz variánsra, inkább a tavaszi tekercsre, ezt nevezte pincérünk borjúhússal töltött palacsintának, roston sült zöldséget, sült krumplit valamint helyben sült grúz kenyeret. Szódát és sört ittunk hozzá, mindez került 6200 forintba. Jó szívvel hagytunk ott 7000-et. Ételeink ízletesek voltak, kár, hogy a sör egyrészt detergens-szagú volt (nyilván a pohár nem volt rendesen leöblítve), másrészt kevés volt benne a szénsav, savanykás és állott jellegű volt. Szóval katasztrófa a maga műfajában. Apróság, de azért megemlítem azt is, hogy mondtam a pincér hölgynek, hogy láttam az étlapon, hogy van két decis pohárral is sörük, s ezt megkockáztatom a volán mellett is, mire se szó, se beszéd hozott három decis pohárban három deci sört. Ezzel együtt az összélmény jó volt, ajánlom a helyet másoknak is.

A pálinkák között dominál a jelenlegi ország délkeleti csücske, Gyula, Békés és Békéscsaba, az Árpád pálinkaháztól, a Békési pálinkafőzdétól valamint a Magna cum laudetól tartanak korrekt áron nemes nedűket. (Jellemzően 400 ft a két cent. )
A közönség főként fiatalokból áll, de a magamfajta ezüsthajúakat sem nézik ki. Négyen voltunk négyféle sört kértünk. Dilemmáztunk hogy rendeljünk-e pizzát (ételeket lehet oda rendelni, már nem tudom, melyik cégtől), de végül erről lemondtunk. Jól éreztük itt magunkat a ricsaj dacára, lehet, hogy betérünk még a jövőben is.

Tartanak mindenféle klasszikus péksüteményt, igen baráti áron (pl. virslis levelest 200 ft-ért, pizzás tekercset, pizzás csigát 250-ért, hasonló árfekvésben rétesek, táskák stb), egyik jobban kellette a magát a másiknál, végül egy pizzaszelet mellett döntöttem, miután megkérdeztem, hogy mi az, ami még meleg. Korrekt fősodratú, a magyar ízlés számára készített vastag tésztájú pizza volt, egyszerű feltétekkel. A célnak megfelelt, 300 forintot abszolút megért.

A sütőtökkrémleves két fokkal sűrűbb volt az indokoltnál, elvégre levest eszünk, nem krémet, de szépen tálalták és finom volt. A velőscsontban lehetett volna több velő s a leves pedig lehetett volna valamivel intenzívebb ízű, de így is kifejezetten jó volt. A kacsamáj nagyon finom volt, az adagot azért lehetett volna valamivel megemelni, értem én, hogy nem kell jóllakni az előétellel, de azért ez a mennyiség inkább volt séf-üdvözlet vagy amuse bouche, mint előétel. A furmint-redukció pedig inkább ételkeményítővel sűrített bor volt, mint redukció. A kiszolgálás inkább udvarias, mint kedves, az árak a magas-középkategóriába tartoznak. A beltér nagyon hangulatos, a kandallós teremben ültünk le. Lehet, hogy a leírásban a kritikai elemek kaptak hangsúlyt, ezzel együtt jelzem, hogy ez a négy pont nagyon erős négy pont. A hely pedig jó szívvel ajánlható, könnyen lehet, hogy még ellátogatok ide, két kedves jóbarátom is a Budakeszi úton lakik, ahonnan a Gesztenyés már csak egy ugrás.

Ezutóbbit kértünk valamint egy gorgonzolás papucsot, remek volt mindkettő. A beltér barátságos, értékeltük az asztalon a gasztronómiai kiadványokat, melyeket olvasgatni lehet reggeli közben. Ott van köztük a sörforradalom könyvbe öntött változata, Vétek György Sörkönyve is. Az árak megfizethetőek. Remek hely a Szerelmeslevél, mindenkinek jó szívvel ajánlom.

A süteményeket nem készítik helyben, de ellentétben más egységekkel, ahol nem hajlandóak elárulni a beszállító nevét (milyen abszurdum ez egyébként! ), itt megmondták, hogy kik a remek desszertek készítői, persze elfelejtettem a nevüket, minden esetre azt is megtudtam, hogy nemsokára saját cukrászdája lesz a szóban forgó cégnek. A kávén kívül kértünk egy paleo Eszterházyt, ami finom volt, gondolkodtunk előtte elég sokat, hogy melyik legyen, volt még néhány sütemény, ami felkeltette az érdeklődésünk, de egy turné elején nem eszi tele magát az ember. (A somlói tortájuk is jól nézett ki, a narancsos csokis dettó, a brownie is tetszett. ) 590 forintot kérnek a paleo sütikre, ami emberi díjszabás. A kávé nem olcsó, nem is extrém drága, a presszó 450 ft. Ugyanakkor első osztályú minőség. Kitűnő hely a Kaffeine, jó szívvel ajánlom mindenkinek.

Van egy kellemes kis teraszuk is, mely a hűvös márciusban is működik. Adnak takarót is annak, aki kér. A kiszolgálás inkább gyors, udvarias, mint mosolygós, kedves, de négy szívecskét ez a rovat is megér. Ettünk két tükörtojást valamint egy répatortát, mindkettő finom volt, szódát ittunk hozzá, a nagyobbik fiam, aki velem volt, pihentette a máját és meg vezettem. Meg aztán spórolni sem árt néha. Nagyon jó élmény volt a KisBécs, jó szívvel ajánljuk mindenkinek.