DEndre adatlapja

Mi sima hamburgert menüt kértünk, ami 1200 forintba került, a sült krumpli tisztes mirelit volt, a hamburger gyorsétterem zsánerű (értsd vékony húspogácsa, szivacsos, könnyed, kissé édesített zsemle) de azon a műfajon belül jól sikerült, hamar el is fogyott. Tipikus 3,5 pontos hely, mely mondható átlagosnak, de akkor belesüpped az azonosíthatatlan alapanyagból készült borzalmakat kínáló helyek özönébe, ahol mikróban melegítik a hamburgert. Ha meg „jó” osztályzatot adok neki, akkor egy kategóriába kerül a fősodratú kézműves burgerekkel, amitől azért távol van. No hát ez van, akkor is felfele kerekítünk.

De sebaj, értékeljük az igyekezetet, s az sem baj, ha egy mindig jobbat akaró helynek van hová fejlődnie, lásd a Patrióta étterem sikertörténetét, mely 6 év alatt 4 Gault Millau pontnyit fejlődött. A Manna az út elején van, de mindenképpen ígéretes hely.

Utána átálltak egy mediterrán vonalra, amit nagyon ügyesen abszolváltak. Gondolom tulajdonosváltás következhetett, mert változott a dizájn - egyáltalán nem előnyére, megszűnt a meghittség, a barátságos elegancia, az egyedi atmoszféra – s azt még azzal súlyosbítják, hogy jó hangosan megy a rádió, ami egy jó étteremben egyszerűen elképzelhetetlen, harmadosztályú kocsmában is idegesítő, de éttermekben be kéne tiltani. A konyha is visszalépett egy keveset, bár így is határozottan jobb az átlagnál, legyen szó előételről, levesekről vagy főételekről. A borválaszték terén is visszalépés történt, legalábbis úgy emlékszem, hogy több bort kínáltak korábban. A kiszolgálás a korábbi kifogástalanhoz képest udvarias, de személytelen. Pulton belül állandó mozgás volt ottjártunk idején, úgy tűnt résztulajdonosok tárgyaltak, a vendég hallótávolságbeli jelenléte sem zavarta őket. Az üzenet egyértelmű: itt nem az a lényeg, hogy a lehető legjobbat nyújtsák, hanem, hogy bejöjjön a pénz. Összességében még mindig jó helynek számít a No 1 helyén a Terasz nevű bisztró, de kár volt lerontani azt, ami jó volt.

A beltér érdektelen, nem különösebben egyedi, a kiszolgálás átlagos, meglepődnek a kérdésen, hogy milyen cseh söreik vannak. Kínálnak tejszínes vodkát is potom pénzért, nem próbáltuk ki. Tejszínes kávélikőr vagy Drambuie talán igen, de vodka? A 4 cl Unicum és Vilmos 420 ft, ami elfogadható, baráti árfekvés, a sör sem drága. Elfogadható kocsma a Svejk, de ezen a néven többet vártunk.

Az egyik asztalnál egyik lány dolgozott a másik körmein, hirtelen azt sem tudtuk, hogy manikűrszalonba tévedtünk-e be vagy kocsmába. Rendeltünk valami bort, ha már ott voltunk, az italválaszték elég gyenge mellesleg. Kiültünk a teraszra, hamar megittuk italainkat és továbbálltunk. Ételeket nem kínálnak, az ételrovatbeli három szívecske az italfrontot minősíti.

A fagylaltok pedig kitűnőek! Nem sokkal debreceni látogatásunk előtt tértünk vissza Olaszországból, így hát magasan volt a léc, de a cukrászda nem verte le, a gyümölcsfagylaltjaik természetes ízűek, s jók a csokialapúak is. Csak ajánlani tudjuk a helyet – elsősorban, mint fagylaltozót. A fagylalt kétségkívül 5 pont, a sütemények szemre 3,5, de azért megadom az ételrovatban a macaronokat is tekintetben véve az 5 pontot.

) az Igazi Csíki Sörrel. Tartanak viszont korrekt pálinkákat, a Pintér valamint a Zsindelyes cégtől. Egy birspálinkára esett a választásom s nem csalódtam. Nagy betűkkel hirdeti egy felirat, hogy van mákpálinkájuk is, mondom a pultban tevékenykedő leányzónak, hogy olyan nincs, mire ő: „de van”. Kérdeztem, milyen színű a pálinka mondja, fekete, mondom, „na látja, az likőr”. Erre ő „likőr? - mikor 50 fokos? ” Ez a pályát tévesztett csibe azt hiszi, hogy a likőr mibenléte az alkoholfoktól függ és nem a technológiával van összefüggésben. (Gyengébbek kedvéért: a pálinka lepárlással készül gyümölcsből, a likőr készítésére nincs szabvány, otthon gyakori a szesz+víz+gyümölcs+cukor összeadása, majd érni hagyása. Így készül a székelyek „áfonyapálinkája” is, mely egyébként likőrnek finom. ) S közben úgy néz a vendégre, mintha az lenne a hülye. Megmagyaráztam neki, eltűrve a pofavágást, a pálinkatörvény lényegét, azt felelte, hogy majd kijavítja a feliratot. Hát kíváncsi vagyok, megteszi-e.

A beltér úgy modern, hogy egyben szeretnivaló is. Az étlap igen rövid, de ez jó jel, azt sugallja, hogy minden frissen készül. Mint ahogy frissen is készül. Remek halételeik vannak, elsősorban szürkeharcsából, de kiváló a kacsamáj is, erős a desszertfront, csodás a tálalás, barátságosak az árak. Vannak kézműves söreik is, meg jó boraik, kár, hogy kevés tételt mérnek ki decire. Minden túlzás nélkül Kelet Magyarország egyik legjobb étterme nyílt Mezőtúron. A séf, mint megtudtuk, a Merops hotelből jött át, ami meglepetés volt, mi nem is tudtuk, hogy Szekszárdon van egy ilyen színvonalas hely, mely ilyen felkészült séfet alkalmaz. Ezek után persze már kíváncsiak vagyunk a Meropsra, biztos a séf utódja is érti a dolgát.