DEndre adatlapja

A kissé személytelen, de azért szerethető dizájnt leszámítva itt minden tökéletes. A desszertek esztétikai megkomponálása, az állagok és az ízek egyértelműen a magyar élvonalba emelik a helyet. Mint megtudtuk, a főcukrász, Korponay Péter, akit a „látványkonyhában” működés közben is figyelhettünk, együtt dolgozott Nicolas Delgadoval, a Costes korábbi séfjével. (Akinek főztjét volt alkalmunk megkóstolni a Mixben s nem sokkal távozása után a Grafban is, amikor még az új séf nem írta át a kínálatot. ) Van is egy desszertjük Delgado néven. Mondom a kiszolgáló hölgynek, aki egy bűbáj, árad belőle a természetes kedvesség, hogy hadd találjam ki, keserűcsokoládé-mousse van a csokoládékalodában, közepén meg fehércsokoládé mousse. Persze nyertem, bár volt a tippben kis rizikó. Ettünk maracujás desszertet, bazsalikomos citromos tejszíneset, egy tarte-szerűt s öcsém aki eredetileg be sem akart menni rendelt, a kötelező körön túl még egy „Delgado-t”, mert Neki ahhoz még nem volt szerencséje. Pazar hely a Desszert Neked, hamar megállapítottuk a kis pultos hölggyel, hogy a Váci Desszertszalonon és a Gerbeaud-n kívül csak a Zazie veheti fel a versenyt vele.

Az A presto, amit egy ideje nézegettem a Hajós utcában, csak mindig rohantunk valahová, ezek közé tartozik. Most, a Pannon Borkarácsony alkalmával sikerült ide is eljutni. A beltér kissé sötét, de remek a szeletre adott pizza, van háromféle, kettőt kipróbáltunk. Az árak rendben vannak s értékeltük, hogy a pizzához van három féle ízesített olaj. Magasított székeken csücsül az ember, de ha siet, akkor ez nem annyira bántó. Összességében jó a hely, egy pizza szeletre bármikor érdemes ide beugrani.

Ezeket sikerrel elfoglaltuk. Próbáltam kedélyesnek lenni a kedélyes kiszolgálóval, aki alighanem tulaj is, de arra az egyébként őszinte megjegyzésemre, hogy a számlát ereklyeként elteszem, azt mondta, hogy „azt csinál vele, amit akar”. Innen megszűnt a jó viszony. Sokszor ennyin múlik, hogy az ember visszamegy-e valahova vagy nem. Én, ide: nem. A halászlé 1300 ft, ennyi pénzért ilyen helyen lehetne jobb is. A pörköltek korrektek, háziasak. A fasírt olcsó, 200 ft darabja, méretes, ízletes, bár kissé megégették. A kenyér lehetne frissebb. Az Erőspista baromi sós, de ez nem az ő hibájuk. A savanyúság rendben volt. Összességében nem voltunk elájulva a helytől, nagyjából azt kaptuk, amit vártunk. A jelek szerint a törzsvendégekből élnek, az újakkal nem különösebben érdeklik őket

Az atmoszféra varázslatos, fesztelenül elegáns, az ember seperc alatt otthon érzi magát. A kiszolgálás kifogástalan, a konyha csúcsokat hódít. Aki biztosra akar menni és meg is tudja fizetni a minőséget, az menjen a Gere Mandula étterembe. Ha már volt, akkor próbálja ki a Halasi pince éttermét vagy a Bock Óbor éttermet.

Szombat lévén, igényes falatkákat is kitettek, amiből, mint megtudtuk, amíg el nem fogynak, a betérők kedvükre falatozhatnak. Kencék, minőségi felvágottak, sajtok és olajbogyó. Mi kellhet még? A kiszolgálás vegyes attól függően, hogy kivel beszél az ember. A kislányból nem árad a kedvesség és a motiváció, az egyik srác nagyon kedves, a másik inkább közömbös. A borok a magyar élvonalat képviselik. Mi egy deci Takler rosét ittunk, teljesen rendben volt, 500 ftért mérik decijét. Ugyanennyi volt a Pneiszl Merlot is, ami nem győzött meg. Összességében jó hely ez, bár a nagyon trendinek képzelt „zene” sokat ront rajta.

A kiszolgálás mérsékelten kedves, a magát ukránnak mondó, a vaspalot kezelő kedves sráccal viszont kellemesen elbeszélgettünk. A hamburger finom, igényes, a steak krumpli házi. Az árak mérsékeltek. Sajnos, amikor mi ott voltunk, nem volt csukva a mozgatható térelválasztó a dohányzó rész felé, így kénytelenek voltunk más füstjét szívni. Értékeltük, hogy a tulaj nem vont vállat a megjegyzésünkre, hanem elnézést kért.

helyen a Cirkuszt. Rendeltünk is két ristrettot, intenzív ízűek és erősen savasak volt, valamint egy tiramisut, mely a kávéval ellentétben csak a közepes minősítést kapta. No persze a valódi tiramisuk között, mert e néven forgalomban van egy sor minősíthetetlen és szinte fogyaszthatatlan desszert is. Azokhoz képest ez csúcs volt. Tartanak tisztes borokat és van melegkonyha is. Jó kis hely a Cirkusz, lehet, hogy még benézünk.

A ramen leve finom, ízes volt, benne póré, a kötelező tészta, tojás, fafülgomba, császárhús, s még ki tudja mi. Az adag igen komoly. A chilis krumplisaláta aprócska adag, de minősége várakozáson felüli, a gyoza is remek volt. A kiszolgálók és a szakácsok fiatalok, kedvesek, a hangulat autentikus és megnyerő.