DEndre adatlapja

S mi sem alkalmasabb erre, mint Inci kocsmája Makó Rákoson, nagyjából 60 kmre az otthontól, ahol kedves a kiszolgálás, bent a törzsközönség kevésbé hedonista, de annál masszívabb alkoholistákból áll, a hely tiszta, az árak barátságosak és kapható iható ipari sör, például Hofbrau. Voltunk már több jó párszor és megyünk még.

Olyan kicsit ez a vendéglő, mint a catch-all party a politikában: mindenkit meg akar fogni. Kínálnak kebabot, pizzákat, olasz tésztákat, marhapörköltet, rántott velőt, csülköt pékné módra, sztrapacskát, különféle marhasteakeket. S akkor nem soroltam fel az étlap egy ötödét sem. A levesek rendben vannak, az „olasz” tészták egyszerűbb ipari késztermékből készülnek, a steak kívánnivalót hagy maga után, bár azt mondják, hogy argentin, a desszertfront a hagyományos somlói-gesztenyepüré—palacsinta háromszögben mozog, amit kiegészít ipari fagylalttal és mákos gubával. A vegetariánus választék elsősorban rántott zöldségekből áll viszont az árszabás itt is igen kedvező. A kiszolgálás kedves. Nem rossz hely ez annak, aki azt kapja, amit vár…

Kapható itt mindenféle lacikonyha-csemege, lángos meg bevett kocsmai italok baráti áron. Mi a csapolt Borsodi sör mellett döntöttünk, ami nem volt jobb, mint általában, de mitől is lett volna? Viszont friss volt, megfelelő hőmérsékletű és kellően olcsó. Egyikünk egy lángosra is benevezett, utána persze bosszankodott a No1 bisztróban a Piac utcában, hogy nem elég éhes. Én viszont profitáltam az elővigyázatlanságából, hiszen egy falat erejéig leteszteltem a lángost, megállapítottam, hogy rendben van, s el se teltem tőle. Érdemes megemlíteni a hangulatos fából ácsolt kiülőt is a teraszon, nyáridőben remek választás. Korrekt, őszinte hely a Szikora kocsma, szerettük.

Ettünk hatan vagy tízféle jó magyaros ételt a babgulyástól a birkapörköltön át harcsapörköltig, legfeljebb kötözködve találtunk volna bármiben is hibát. Jó szívvel ajánlom a helyet mindenkinek, aki szereti a hagyományos magyar alföldi konyhát.

A halászlé szép piros és finom, friss ízhatású, a hal sem volt túlfőve benne. A hekk sem volt rossz, de azért azon érződött, hogy hosszabb időt töltött a fagyasztó mélyén. Mirelit sültkrumpli műfajban ettünk jobbat, (igaz, rosszabbat is) a hozzáadott majonéz is a gyenge ipari minőségű volt. Összességében meg voltunk elégedve, a család evett valamit s nem túl drágán.

Jómagam voltam már ott vagy fél évtizede, nem volt nagy élmény, de annyi jót olvastam mások tollából az étteremről, hogy azt mondtam, adjunk még egy esélyt. Nos, a hely zárva volt. Mondom a barátaimnak, akkor igyunk egy Unicumot erre a frusztrációra. Úgyhogy bementünk a Fenyő presszóba, ahol kellemesen elbeszélgettünk a pultos úriemberrel a borvidékről, Pascalról, az Ős Kaján étterem tulajdonosáról s az élet egyéb nagy dolgairól. Jól éreztük magunkat. Utána mentünk enni. Tokajban, ahol a Boncidai csárdába ütköztünk bele először. A Fenyő presszót megőriztük jó emlékezetünkbe, mint egy kedves falusi kiskicsmát, ahol a csaposnak mindenkihez van egy jó szava és az ember elcsodálkozik, amikor megkapja a számlát, mert a múltban érzi magát.

Megérdeklődjük, hogy mennyi a tarifa, miután megtudjuk, hogy 100 ftért két dalt tehetünk fel, akkor nem kérdés, hogy a szolgáltatást igénybe vesszük. Az első az AC/DC-től a Highway to hell volt, egyrészt azért, mert ez jött elő elsőnek a keményebb műfajból, másrészt mert ez garantált találkozása volt hármunk ízlésének. S habár a százast én dobtam be, de fontos volt a barátok lelkesedése. Ezután a Beatrice „Motorizált nemzedék” című dala következett, itt már erősebb volt a személyes preferencia, de azért a többiek sem panaszkodtak. Pálinkát ittunk 2-2 cl bári Harrukern-t, szőlőt és faepret, harmadik társunk meg tán unicumot.

Persze érdemes megnézni mit kérünk, mert tartanak préselt rákos sushit is, aminek nem ártana fogyasztás előtt elolvasni az összetevőit, én egyszer megtettem, azóta sem eszem préselt rákot. Kértem egy rákos, egy tonhalas és egy lazacos nigirit, darabja 170 ft, jóbarátom pedig egy tonhalast s egy festett ikrásat. A makik egyébként 120 ftba kerülnek, így egész jó áron lehet csemegézni.