DEndre adatlapja

Az sem mindennapi mai világunkban, hogy szabad idejében a hölgy könyvet olvasott. Szerettük a helyet, szívesen mennénk még. A borválaszték nem extra, de azért jobb az átlagnál. Ittunk 1 dl Demeter Bikavért, 1 dl Figula Zenitet, és 1 dl Dúzsi Rosét, amit kóstolás után fröccsként fogyasztottunk. Nem azért, mintha nem ízlett volna, hanem azért meg kívántam a fröccsöt. Rövid kiképzést tartunk a pultos kislánynak kézműves sörügyben, úgy tűnt, hogy őszinte érdeklődéssel hallgatta.

A Petróczi csárdába jókedvűen ültünk be, nem akartunk semmi különöset, tán még enni sem feltétlenül, elvégre ebéd után voltunk, de amikor megláttuk, hogy van fél adag a pacalpörköltből, akkor egymásra néztünk s úgy döntöttünk, ketten megeszünk „desszertként” egy fél adagot. S így is lett. A pacal ízre-állag remek volt (esztétikára nem feltétlenül, jobb szeretem a szép piros perkelteket) és nagyon jól esett. A Petróczi csárdában egyébként tényleg nagyon szűk az étlap, az itallap is, az árak viszont barátságosak, a kiszolgálás udvarias és gyors. Pont azt kaptuk, amit vártunk, így igen kellemes élménnyel távoztunk.

Véletlenül estünk be, mert a Repülő Puliba készültünk, melynek létezéséről a kézműves sörök legfőbb honlapjának köszönhetően volt tudomásunk. Átlagnál igényesebb gasztronómiai vonalat képvisel a Hentes konyhája, a szendvicsek zsemléje ultraszuperkiváló, a betétek sem rosszak. Jómagam hekkeset kértem, kaptam hozzá krumplit és egy korsó sört. Mindezt 1350 ftért. Kommersz uborka volt a hal mellett, az sem kedvetlenített el. Lasko sör csapolnak. Társam lencsés-májkrémes szendvicset evett, az is finom volt. Jó lenne kipróbálni a pastramisat is. Talán legközelebb.

Jóbarátom már elérte a magasabb rendű józanság Hamvas Béla által emlegetett állapotát s így rendelt, letéve Brutal Bitter nevű legendás Legenda sört a pultra: ”kérek ehhez a sörhöz egy Unicumot és egy rövid kávét”, majd megmutatta azt is, hogy a kocsma kávékészülékén hogyan lehet rövidebb kávét készíteni. A felszolgáló bizonyára edzett volt a jókedvű, kevéssé szomjas emberek kezelésében, így zokszó nélkül tűrte a hatáskör-átlépést, sőt megkérdezte, hogy miféle sör ez. Elmagyaráztuk és töltöttünk is Neki. Értékelte. Talán sikerült megnyerni egy embert a magyar IPA-k világának. Kiültünk a teraszra és megittuk a kávéinkat. Merthogy én is rendeltem egyet. A rövidebb volt a jobb, ami nem meglepő. Szerettük a helyet, ajánljuk másnak is.

Mivel a turné korábbi állomásain elfogyasztott sörök, unicum, az indulás előtt ivott unicum és sör (13 Guns – az egyik legjobb Aradon kapható import sör, naná, hogy IPA) valamint az autóban megivott sör (Jokerface) már kezdett a fejünkbe szállni, almafröccsöt ittam. A kiszolgálás itt is kedves volt, mondta a csapos hölgy, hogy a bácsi, akivel a sofőrséget vállaló barátunk éppen kint beszélget, 83 éves. No mondtuk: ha megtalálta életében a megfelelő egyensúlyt az ivás ügyében, akkor nem csoda, hogy ilyen szép kort élt meg. A Kanyar sörözőt is szerettük, ki tudja, tán még betérünk Békésszentandrásra menet.

A kiszolgálás is rendben volt, megegyeztünk, hogy közös bennünk a nemzetszeretet, amit a kocsmában a két címer, és a Nagy-Magyarország-térkép szimbolizált. Itt sopronit ittunk, üvegből, elosztottunk ketten egyet, de őszintén szólva nem ízlett egyáltalán. Ami persze nem a kocsma hibája. Itt volt a legkellemesebb az üldögélés.

Adtak piccolót is. A helynek van terasza is egyszerű műanyag székekkel. A kocsma előtt impozáns gesztenyefák. Itt is jól éreztük magunkat: ehhez az kell, hogy úgy közeledjünk a helyhez, ahogyan az adekvát. Aligha fogunk egy poros faluban kézműves sör-oázist lelni. Baráti árak, friss sör, kedves kiszolgálás: ennyi épp elég volt.

Ki tudja, hol mit adnak el adott címszó alatt és mennyi vizet tesznek bele, de nekem jobban ízlett a Sorompóban a Kőbányai, mint aznap több vendéglőben a Soproni. (Persze jobb lett volna mindkettő helyett valami a Hopfanatictól vagy Róth Zoltántól akár tripla áron. ) Van csocsó, tévé, biliárd, nem mintha ez nekünk hiányzana. Szimpatikus dekorációs elem a száraz virág az asztalon, Unicumos üvegben. Pont megfelelt a hely a célnak: elüldögélni egy sör mellett, míg megjön a barátunk, aki Medgyesegyházán intézi ügyes-bajos dolgait. Piccolo sört sajnos nem adtak, így pohárral ittam, bár tudtam, hogy aznap még nem kevés megterhelése lesz a májamnak.