DEndre adatlapja

Rusztikus faburkolat, kedves kiszolgálás, barátságos árak várnak itt. Hatféle csapolt sörből megkóstoltunk hármat, a búza nem volt meggyőző, kissé üresnek tűnt, de a másik kettő, a félbarna és a fekete rendben volt. Ettünk egy zsíroskenyeret is potom 150 ftért. Van érdemleges, helyben olvasható szakirodalom is. Alighanem benézünk még ide.

Halászlevet ettünk és haltepertőt, megelégedésre szolgált mindkét fogás. A halászlét nem meglepő módon bajai stílusban készítik.

Az ételfelhozatal nem dobogtatja meg a szívünk, de azért ha épp éhesek lennénk, egyéb híján megtenné egy kis padlizsánkrém, ez-az. Semmi esetre sem említhető együtt a klasszikus, neves borbárokkal, a Kadarkával, a Dobloval, a Di Vinoval vagy akár a Palackkal.

Jó kérdés, hogy ajánlható-e a hely. A környezetért igen, de csakis azért.

Akkor valahogy nem mértük fel ennek a ténynek a jelentőségét. Kellemes élménnyel távoztunk, de a helyet nem sokat emlegettük a sörforradalomnak nevezett jelenségkörrel való találkozásunkig. Az utóbbi fél évben viszont egyre inkább hiányzott egy békésszentadrási kirándulás. Addig addig, míg egyik jóbarátom meg is beszélt egy találkozót a tulajdonossal, aki körbevezetett bennünket az üzemben, elbeszélgettünk a sörfőző mesterrel is, sok érdekes dolgot tudtunk meg a sörfőzéssel és a főzdével kapcsolatban. A főzde megtekintése után kértünk minden csapon levő sörből egy-egy pohárral s az üvegesekből, melyeket csapolva nem kínáltak, egy-egy üveggel. Ezek után pedig jól feltankoltunk sörrel. Ha elfogy, megyünk újra. Minek igya az ember a nagyipari lőrét, amikor tisztességes magyar ember által főzött sört is ihat s hagyhatja nála a pénzét?

A kagyló mélyhűtött, nem hozza a friss kagyló tengerélményét. A leve igen finom. Adnak hozzá pizzakenyeret. A felfújt korrekt, belül folyós, kár rátenni a gyenge minőségű ipari fagylaltot. A mártás valódi vaníliával készült, korrekt minőségű pókháló van benne gyümölcsmártásból és csokoládéból, nélküle is működne a desszert. A lazac sajnos nem nyers, az is lehet, hogy késztermék. Az olaj gyenge minőségű, nem is extra szűz, tartanak viszont borsdarálót.

A májgaluskalevesben szétfőtt galuska, camembert saláta ehető, ipari pirítóst kapunk hozzá, a „roston” padlizsán bő olajban sült, jól meg is szívta magát, sótlan, fűszerezetlen, hozzá adott gombás rizs csomós, túl sós, vacak. Mindez igen olcsó, két fogás 990 ft, de legyen inkább drágább és jobb.