DEndre adatlapja

Az adagok komolyak, főleg a főételek esetében. Impozáns a borválaszték, szoktak borvacsorákat is rendezni.

A beltér barátságos, a kiszolgálással sem volt gond, jó-átlagos csárda ez, nem okoz csalódást annak, aki realista igényekkel ül be.

Az Anyukám mondta tényleg nagyon jó, a család össze férfitagjának „küldöttségével” jártam itt egy tokaji gasztrotúra keretében, szám szerint hatan voltunk, s rendeltünk is szépecskén, összesen vagy 10 féle ételt. A pizza a legjobb volt, amit valaha ettem, de minden fogás, húsok, halak, rendben találtattak, a desszertfront is igen erős.

Én menüt ettem, sajnos asztaltársam annyira komolyan vette a fogyókúrát, hogy nem kért semmit. Így aztán ettem egy levest, egy főételt és két desszertet. A leves remek volt, a főétel korrekt, a két desszert gyenge. Ennek dacára szívesen tennék még egy kísérletet, amire sajnos várni kell, elég ritkán jutok el Nyugat-Magyarországra.

Ételeink a gyengétől a közepesig terjedő sávban mozogtak, pedig hatan rendeltünk vagy 8 féle ételt s a konyhának lett volna alkalma brillírozni. Nem éltek a lehetőséggel. A legrosszabb az egyik legdrágább étel volt, a kiszárított fogas egy borzalmasan, ehetetlenül elsózott rákraguval.

Ők a Pad Thaihoz hasonlóan korrektül hozzák a szabványokat, s mindenképpen sokkal jobbak az átlagos kínai büféknél. Persze vannak mirelit cuccok is, igaz, megfelelően megsütve. Ettünk tésztába tekert rákfarkat, tavaszi tekercset, nyárson sült csirkefalatokat, tintahalat, Tom Ka Ghai levest, sörrel öblögetünk. Összességében katarzismentes, de jó élményünk volt itt.

Tény ugyanakkor, hogy egy michelin csillagos helyeken edződött másik jóbarátom, aki húsz évvel ezelőtt bevezetett az ízek birodalmába, felháborodottan jött el onnan az aprócska adagok miatt. Három fogást evett vacsorára, otthagyott egy rakás pénzt és éhesen jött el. Ismétlem, ínyenc emberről, valódi gourmet-ról van szó, aki ráadásul nem nagyevő. Nos, délben, menüben minket nem zavart a kis adag, fő szempont az volt, hogy értékeljük az ízeket-állagokat. Értékeltük, szerettük, jól éreztük magunkat. Az is tény, hogy vacsorára a 3 fogás ára (3500 ft volt akkor) nem lett volna elég egy főételre.

Húsz perces világhálós keresgélés-kutakodás után úgy tűnt, hogy a Taiwan lesz a legjobb választás. Az volt. Hatan voltunk, 2 nagyszülő, 2 szülő, 2 gyermek. Kaptunk egy hangulatos különtermet, kerek asztallal, melynek a közepe forgott, ismertük egyébként már ezt a megoldást. Rendeltünk vagy 17-18 féle ételt, minél kisebb adagokat, a sertésfültől a dim sumig. Remek élmény volt mindenkinek, azóta is visszavágyunk. Következő a Hong kong lesz, mely ugyanabban a tulajdonban van.